A TERMÉSZETBARÁTOK RÉSZVÉTELE A TERMÉSZET VÉDELMÉBEN
A turistaőrség igénye
A hazai turistaság történetében kezdettől fogva létezett a szándék, “...az erdők csendjét és szépségét nemcsak élvezni, de azokat megvédeni is törekedjünk.”, olvasható az 1930-ban megjelent “Magyar Turista Élet” című lapban.
Az ezzel kapcsolatos első hivatalos lépés az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935. IV. törvénycikk utólag kiharcolt záradéka, a 312. paragrafus, az úgynevezett turistaszakasz. Ez elrendeli, hogy “...az erdőterületeken a turisták által használt útvonalakat törzskönyvezni kell, s azokat csak a Földművelésügyi Minisztérium közbejöttével, előzetes féléves felmondással lehet esetleg elzárni.” Ugyanennek a szakasznak a záradéka a következőképpen hangzik:
“A földművelésügyi miniszter, a belügyminiszterrel egyetértve, az érdekelt tulajdonosok és szervezetek meghallgatása után rendelettel állapítja meg, hogy a turistaság szervezete és annak közegei mennyiben működhetnek közre a jelen paragrafusban megjelölt helyeken és utakon a rend fenntartásában.”
Ennek megvalósítására történtek kisebb kísérletek. A Túravezetők Testülete 1937. október 18-i ülésén megvitatta a turistabiztosi és turistaőrségi intézmény létrehozását.
1938-ban, a fent említett Magyar Turista Élet c. lap szeptemberi száma két ízben is utalt a turistaőrség szükségességére és javaslatot tett feladatkörének kialakítására. Hiszen - utalva egy másik cikkre - “A turisták fegyelmezésére csak a turisták alkalmasak, a kirándulás címén űzött visszaéléseket, az egyesek közveszélyes kihágásait, csendőrök, rendőrök egyedül sohasem fogják tudni megakadályozni, már csak létszámuk csekélysége miatt sem...”
Mindezek az őszinte és lelkes kezdeményezések eredménytelenek maradtak. Eredménytelenek maradtak, mert nem volt visszhangjuk. A turistatársadalom szokott önzetlenségével felajánlotta, de a másik fél, az erdőtulajdonosok társadalma nem igényelte. Enélkül pedig ez a szép elképzelés nem válhatott gyakorlattá. Pedig a szükségességét az akkori turisták épp olyan komolyan érezték, mint mi ma. Bár néhány elszigetelt kezdeményezés volt akkoriban, de ez nem volt számottevő. 1958-ban a Természetjárás c. lapban Forgács Géza tollából jelent meg újfent a témáról cikk „Természetjáró ellenőrök” címmel.
A turistaság bevonása a természetvédelembe sokáig váratott magára. De az állhatatos küzdelem meghozta gyümölcsét. Olyannyira, hogy a sportszervezetek keretein belül szerveződő társadalmi kezdeményezés mellett (melyet csak a tagok természetet féltő lelkesedése vezérelt szakmai képzettség nélkül), húsz évvel később az állam jogszabályban is elismerte ezt a tevékenységet és létrehozta a maga szervezetét, melyet a komolyabb munkát is vállaló természetbarátokból töltött fel, megfelelő szakmai felkészítést követően. Az ő szakmai irányításukat már a hivatalos szervek munkatársai végezték.
Ezzel két szálon indult el a természetbarátok természetvédelme. Először ismerjük meg a civil természetvédelem társadalmi ágát, majd az állami szervezet kialakulását, tevékenységét.
A Társadalmi Erdei Szolgálat megalakulásának története
Az igazi változás 1961. szeptemberében történt, amikor a Ságvári-turistaházban erdész-vadász-turista találkozót tartottak. Itt vetette fel Végvári Tamás, a Pilisi Parkerdőgazdaság akkori igazgatója újból: „vegyenek részt a turisták is az erdők védelmében”. Konkrét kéréssé Köveskuti György formálta a javaslatot, aki a Budai Erdészet erdőmérnöke volt. A kérelem a Budapesti Vörös Meteor SK Természetbarát Szakosztályához érkezett, ahol Pápa Miklós dr. vállalta a megszervezését.
Az első járőr 1962. július 2-án vasárnap reggel gyülekezett a Budai Erdészet udvarán és indult el hat fővel a budai hegyekbe. Tagjai voltak: Spirk Tibor, Kahatek Mihályné, László István, Polonkai Lajosné, Spirk Tiborné és Szölgyémi Tamás.
Ezzel útjára indult a Társadalmi Erdei Szolgálat (TESz). Ezt követően egyre többen kapcsolódtak be ebbe a társadalmi munkába. November 24-én csatlakoztak a mozgalomhoz a Fejér megyei Vörös Meteor turistái. Budapesten is egyre-másra jelentkeztek a kerületi szövetségek, aminek hatására a szervezést a Budapesti Természetbarát Szövetség vette át. 1965. folyamán már számos megyei szervezet is tagja lett a szolgálatnak. Így az időközben országossá nőtt Társadalmi Erdei Szolgálat irányítását a TESz Országos Intézőbizottsága vette át Magyarszéki Béla vezetésével. A szolgálat célja a gyakorlati természetvédelem volt.
1966-ban a szolgálat tagjai, szolgálatuk ideje alatt, a hivatalos szervek állásfoglalása alapján, mint „közfeladatot ellátó polgári őrök”, a hivatalos személyeknek kijáró jogvédelemben részesültek.
Mivel kezdetben a járőrözés az erdőkre korlátozódott, és a Szolgálat az erdészet munkáját hivatott segíteni az erdészeti főhatóság irányításával, ezért szakmai felettes szerve a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatala volt. Mivel a MÉM EFH-nak feladata elsősorban a fagazdálkodás irányítása és a termelés kiszolgálása volt, összeférhetetlenség mutatkozott a természetvédelem ellátásával.
Időközben a bővülő igények kapcsán megalakultak a szakági részlegek is, a TESz vízi, barlangi, hegymászó, kerékpáros, és sítúrázók csoportjai is. A Szolgálat elnevezése is, mint Társadalmi Erdei Szolgálat, túlhaladottá vált. Ekkor már felmerült a gondolat, hogy a Szolgálatot új alapokra kell helyezni.
A Társadalmi Erdei Szolgálat tagjainak felszerelése volt:
1 db igazolvány, 1 db jelvény (az kék ovális jelvényt az ifjúságiak viselték, felirata: Ifjú Természetvédő, MTSZ), 1 db karszalag, 1 db zsebkönyv, mely a legfontosabb szakmai és jogi ismereteket tartalmazta
Az MTSz Természetvédelmi Szolgálatának megalakulása
1991 tavaszán a tagság részéről igényelt változás bekövetkezett. A TESz kivált az időközben új névre keresztelt Földművelésügyi Minisztérium kötelékéből, és szakmailag a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala pártfogásába került. Szervezetileg továbbra is a Magyar Természetbarát Szövetség társadalmi szervezeteként működött, de már megváltozott névvel. A rövidítést meghagyva Természetvédelmi Szolgálatként működött tovább. Az új Szolgálat folytatója volt elődjének, a társadalmi munkát továbbra is vállaló tagok automatikusan átkerültek az új szolgálat állományába. Megváltozott az igazolvány és a megkülönböztető jelzések is, így a jelvény és a karszalag is.
A Pilisi Parkerdőgazdaság és a budapesti TeSz kerületi szervezetei között az erdőgazdaság felügyelete alá tartozó területek őrzéséről megállapodás született. A kerületek között felosztásra kerültek a Pilis és Visegrádi hegységben, a Gödöllői körzetben a védelemre, őrzésre szánt területek.
A egyes védelmet igénylő területek sajátosságainak figyelembevételével szakági szolgálatokat szerveztek. Ennek megfelelően megalakultak a gyalogos szolgálat mellett a vízi, kerékpáros, sítúrázó, hegymászó, barlangász és ifjúsági szolgálatok. Ezek számára az általános szabályokon túlmenően a szakáguknak megfelelő külön feladatuk is volt. Általánosan megemlíthetők, hogy ezen sajátos feladatok közös vonása az adott területen a szabályok betartása, a szennyezés és kártevés megakadályozása. A szakági szolgálatok ellátásának feltételeit és végrehajtásának módját az egyes szakági bizottságok határozták meg.
A gyalogos szolgálat egyik tevékenységi formája az un. tárcsás szolgálat volt. Ez útellenőrző szolgálatként is ismert volt. Az erdők területén sok helyen, erdőgazdasági célú szilárd burkolattal kiépített úthálózat van. Ez alkalmatlan közúti forgalomra, mivel keskeny, nem megfelelő a teherbírása. Ezeket az utakat táblával, néhány helyen még sorompóval is lezárják. Sajnos sokan nem veszik figyelembe a behajtási tilalmat, sőt a sorompót is megrongálják. Az illegális behajtók nagymértékben szennyezik a levegőt járművük kipufogógázaival, az erdőterületen letapossák a növényzetet. Az útellenőrző szolgálat célja az illetéktelen behajtások megakadályozása volt.
A Szolgálat tevékenységének jellemzésére álljon itt néhány adat. Az 1995-ös év során az 1701 tagot számláló országos szervezet tagjai 3678 szolgálatot teljesítettek az év folyamán, melyen összesen 16400 fő vett részt. Ez utóbbiba beleértendő a - több szolgálatot is vállaló - járőrök, valamint a velük tartó szakosztálytársak, családtagok, barátok száma is. Ezalatt megközelítően hétezer eseményt regisztráltak, melyet jeleztek a területileg illetékes természetvédelmi, vagy erdészeti szerveknek.
1996 őszén újabb változás következett be. Az addigi tevékenységet a környezetvédelmi tárca és az MTSz közötti megállapodás szabályozta, a szolgálat ellátását pedig egy belső működési szabályzat írta le. A új természetvédelmi törvény már jogszabályban ismerte el a társadalmi jellegű gyakorlati természetvédelmet. Az MTSz kizárólagossága ezzel megszűnt, de vezető szerepét nem kívánta feladni. Az újonnan jelentkező igény a társadalmi méretű gyakorlati természetvédelem iránt túlnőtte az MTSz szervezeti kereteit. A megváltozott helyzet következtében az 1997. május 3-4-én Salgótarjánban megtartott 32. országos TeSz találkozón a szervezet kimondta feloszlatását. Ezzel az MTSz 34 éves társadalmi természetvédelme megszűnt.
Tíz éves kihagyás után a Budapesti Természetbarát Sportszövetségen belül újra alakult a Természetvédelmi és Természetismereti Bizottság. E mellett az ország számos megyéjében kisebb csoportokban ismét tevékenykednek a TESZ tagok, de hatékonyságuk még nem éri el a korábbi „virágkor” szintjét. Tevékenységükre a természetnek így is nagy szüksége van.
Eddig a társadalmi szervezetek tagjainak u.n. alulról építkező kezdeményezéseiről olvashattunk. A következőkben bemutatjuk a törvényhozók által biztosított, u.n. felülről létrehozott jogi lehetőségeket a társadalom tagjainak részvételére a természetvédelemben.
A Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat
A Társadalmi Természetvédelmi Szolgálatot a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtásáról intézkedő 8/1982. (III. 15.) MT rendelet hozta létre, melynek 29. §-a kimondja, hogy az OKTH elnöke - a társadalmi szervezetekkel együttműködve - a természetvédelem hatékonyságának fokozására társadalmi természetvédelmi szolgálatot szervezhet. A szolgálat tagjait szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel kell ellátni, szolgálatuk ellátása során őket a 27. § a) és b) és d) pontjaiban meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
Működési Szabályzatát az 1/1983. (V. 12.) OKTH rendelet 2. számú melléklete tartalmazta, melyben részletesen szabályozták egyebek között a tagok jogait, kötelességeit, a szervezet felépítését és irányítását. A TTSZ országos irányítását az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal látta el. Tagjai a védett természeti területek szerint szerveződtek csoportokba, melyek működését a védett természeti terület szerint illetékes felügyelőség, illetőleg nemzeti park igazgatóság igazgatója szervezte, irányította.
A TTSZ tagjai a szolgálatot kétfős csoportban látták el. Jogosultak voltak: - a természetvédelmi értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt igazoltatni; - azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természetvédelmi érték van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és kísérőjét igazoltatni; - az általa észlelt vagy tudomására jutott, a természetvédelem érdekeit sértő cselekmény miatt a gyanúsított ellen a feljelentést (bejelentést) megtenni; - a védett természeti területről a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető magatartást tanúsító (pl. szemetelő), vagy a védett természetvédelmi értékeket veszélyeztető vagy károsító személyeket eltávolítani. A szolgálatot a rendszerváltást követően – az önkéntes rendőri és tűzoltói szervezetekkel együtt – az egyes jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet szüntette meg 1990. május 1-i hatállyal.
A Polgári Természetőrség létrejötte
Az 1996. évi LIII. törvény 64-66. paragrafusai rendelkeznek az állampolgárok részvételéről a természetvédelemben. A polgári természetőrök a nemzeti park igazgatóságok vagy az önkormányzati őrszolgálatok munkáját segítik. Velük szemben a törvény emelt szintű követelményeket ír elő. Szolgálati vezénylésüket már nem a természetbarát területi szervezetek megbízottai végzik, hanem az illetékes igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagjai és tájegységvezetői.
A környezetvédelmi tárca a Magyar Természetbarát Szövetséget kérte fel a PTŐ felállításának megszervezésére és a tagtoborzásra. A polgári természetőri csoportok magja az MTSz TeSz tagjainak sorából került ki.
A polgári természetőrök - társadalmi munkában - tíz területi és egy országos hatáskörű központi csoportra tagozódva végzik az ország területén a gyakorlati természetvédelmi munkájukat. A területi felosztás azonos a nemzeti park igazgatóságok működési területeivel. Az egyes igazgatóságokon belül a PTŐ tagokat tájegységekhez osztják be állandó jelleggel. Erre azért van szükség, mert egy adott terület növény és állatvilágát hatékonyan védeni csak így lehet.
Polgári természetőri tanfolyamra középfokú végzettséggel lehet jelentkezni. Kivételt képez a központi csoport, ahová csak felsőfokú képesítéssel rendelkező kerülhet be, korlátozott számban. Polgári természetőrnek a nemzeti park igazgatóságokon lehet jelentkezni a linkekben megtalálható címeken és telefonszámokon.
1935. IV. törvénycikk
1935. évi IV. törvénycikk
az erdőkről és a természetvédelemről
…Hatodik cím. Természetvédelem
212. § A természetvédelem tárgyai:
a) azok a helyek és a természetnek azok az alakulatai, amelyekhez történelmi esemény emléke vagy hagyomány (monda, rege) fűződik, továbbá, amelyek műemlékek természeti alapzatául vagy díszéül szolgálnak (természeti és történelmi emlékek);
b) a természetnek azok az alakulatai (hegy, szikla, kőzet, barlang, forrás, vízesés, tó egyes fák és facsoportok), amelyek tudományos szempontból vagy különlegességüknél fogva értékesek;
c) olyan tájrészek, sőt egész tájak is, amelyek tájképi szépségüknél vagy egyéb kedvező természeti tulajdonságaiknál fogva a természetélvezet (természetjárás, turistaság, kilátás és tartózkodás) vagy testedzés szempontjából különösen becsesek;
d) azok a vadon tenyésző állat- és növényfajok, amelyek a kipusztulás veszélyével szemben oltalomra érdemesek, valamint általában a természetben jelentősen hasznos vadon tenyésző állatfajok;
e) azok a források és patakok, amelyeknek vize a vadon tenyésző állatok számára nélkülözhetetlen.
A védelem alá vont hely, természeti alakulat és tájrész területe, úgyszintén a védett állat- és növényfaj tenyésző helye, továbbá az a felszíni terület, amely a barlang bejáratához és épségének megóvásához szükséges: természetvédelmi terület; védelem alá vont egész tájék területe: tájvédelmi körzet.
213. § A természetvédelem célja egyfelől minden olyan behatást elhárítani, amely a védelem tárgyának eredeti épségében való fennmaradását, illetőleg tájképi szépségét vagy egyéb sajátos természeti tulajdonságait sértené vagy veszélyeztetné; másfelől lehetővé tenni a védelem alá vont állat- és növényfaj zavartalan tenyészetét; megóvni a védett forrás és patak vizének tisztaságát és biztosítani a forrásokat a vadon tenyésző állatok számára.
214. § A természet védett tárgyait elpusztítani, megrongálni vagy azoknak eredeti állapotát megváltoztatni, védett fajhoz tartozó állatot vagy növényt elpusztítani, vagy tenyészetében megzavarni, ily állatot bántalmazni, elfogni vagy fogságban tartani, ily növényt a földtől elválasztani tilos.
A természetvédelem a vadászatnak a fennálló jogszabályok szerint megengedett gyakorlását nem érinti.
A természetvédelem nem terjed ki használt épületeken rakott madárfészkekre.
A földmívelésügyi miniszter a védett állatnak, növénynek vagy a védett madár tojásának kizárólag tudományos célra való megszerzésére engedélyt adhat.
215. § Természetvédelmi területen, illetőleg tájvédelmi körzetben nem szabad oly művet, üzemet, épületet vagy egyéb berendezést (hirdető berendezés, jelzőoszlop, jelzőtábla) létesíteni, amely a védett természeti állapotot - ideértve a táj szépségét, a kilátást és rálátást is - hátrányosan zavarná. Amennyiben a jelen törvény hatálybaléptekor már meglévő építmény vagy egyéb berendezés az említett szempontból kifogás alá esik, megfelelő átalakítása vagy eltávolítása felől a földmívelésügyi miniszter határoz.
216. § Barlang felfedezését a földmívelésügyi miniszternek haladéktalanul be kell jelenteni. Barlangot csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével és az általa jóváhagyott terv szerint szabad feltárni és természetes alkatában megváltoztatni. Az engedélyt csak abban az esetben szabad megadni, ha az 1929:XI. tc. 18. §-a alapján elrendelt ásatást már elvégezték, vagy ha az ásatás mellőzését a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa kimondotta.
A feltárásnál felszínre kerülő tudományos értékű leletek az 1929:XI. tc. 18. §-ában felsorolt leletekkel egy tekintet alá esnek.
217. § A természetvédelem a földmívelésügyi miniszter irányítása és főfelügyelete alatt áll, aki a természetvédelemnek más ügykört is érintő kérdéseiben az érdekelt miniszterekkel egyetértve rendelkezik és intézkedik.
A természetvédelem irányításához és főfelügyeletéhez szükséges szakértő közreműködés kifejtésére Országos Természetvédelmi Tanácsot kell létesíteni.
Az Országos Természetvédelmi Tanács feladata a természet védelemre érdemes tárgyainak felkutatása, azok védetté nyilvánítása, természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek meghatározása iránt javaslatot tenni s általában a természetvédelem körül felmerülő kérdésekben szakvéleményt nyilvánítani.
A Tanácsot akként kell megállapítani, hogy abban az érdekelt miniszterek, az általuk kijelölt hatósági szervek és intézmények, a Műemlékek Országos Bizottsága és azok az országos jelentőségű szervezetek, amelyek működésükkel a természetvédelem céljait szolgálják, megfelelő képviselethez jussanak, valamint a természettudományok művelésében kiváló szakférfiak helyet foglaljanak. A Tanács tagjait az érdekelt miniszter javaslatára a földmívelésügyi miniszter nevezi ki.
A Tanács a szükséghez képest sajat kebelben alakítható szakosztályokban, továbbá a földmívelésügyi miniszter hozzájárulásával vidéken szervezhető Természetvédelmi Bizottságok közreműködése útján készíti elő munkáját.
A Tanács és a Bizottságok tagjait működésükért díjazás nem illeti; kiküldetés esetében számukra útiköltség és napidíj állapítható meg.
A Tanács és a Bizottságok szervezetét és ügyrendjét a vallás- és közoktásügyi miniszterrel egyetértve a földmívelésügyi miniszter állapítja meg.
218. § A természetvédelem tárgyait, illetőleg a természetvédelmi területeket (212. §) az érdekelt ingatlantulajdonosok meghallgatása után, az Országos Természetvédelmi Tanács javaslata alapján, a földmívelésügyi miniszter - az összes körülményeknek, így különösen a lakosság kereseti és megélhetési viszonyainak gondos mérlegelésével - a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg (védetté nyilvánítás); tájvédelmi körzetek megállapításához a m. kir. minisztérium hozzájárulása szükséges.
A védetté nyilvánító határozatban részletesen meg kell határozni a védetté nyilvánított természeti tárgyra és területre nézve: a védelem tartalmát, a föld használatának és művelésének, továbbá források, patakok, tavak épségben és tisztán tartásának vagy rendezésének módozatait, művek, épületek és egyéb berendezések (215. §) létesítési tervének kötelező bejelentését s ezzel kapcsolatban az engedélyezési eljárást, meglévő ilyen berendezések esetleges átalakításának vagy eltávolításának módozatait, valamint a természetvédelmi szempontból szükséges kerítések, jelzőtáblák és egyéb létesítmények felállítását, végül barlangok (216. §) tekintetében a feltárás engedélyezésének és a megengedett használatnak módozatait is. Vadontenyésző állat ivóvízhez jutása érdekében forrás megfelelő átalakítását is el lehet rendelni.
Mind a védetté nyilvánító határozatot, mind a védettség megszüntetéséről rendelkező határozatot a terület tulajdonosának is meg kell küldeni.
Amennyiben a földmívelésügyi miniszter a Természetvédelmi Tanács meghallgatása után megállapítja, hogy megszűntek azok az okok, amelyek a természetvédelem megállapítására vezettek, az érintett területeket a védelem s az ezzel kapcsolatos korlátozások alól fel kell oldani.
219. § Amennyiben akár a védetté nyilvánító határozatban (218. §), akár utóbb külön rendelkezéssel megszabott berendezések (határjelek, kerítések, jelzőtáblák stb.) felállítását az érintett ingatlanok tulajdonosai nem vállalják, államköltségen létesítésükről a földmívelésügyi miniszter gondoskodik.
220. § A természetvédelem tárgyairól, a természetvédelmi területekről és a tájvédelmi körzetekről törzskönyvet kell vezetni.
Erdőnek mint természetvédelmi területnek ezt a minőségét az erdők törzskönyvében is fel kell tüntetni.
221. § Amennyiben valamely természetvédelmi területre vagy tájvédelmi körzetre a művelési ág vagy egyéb használatok tekintetében a földmívelésügyi miniszter által megállapított korlátozások (218. §) folytán a tulajdonos - akár közvetlenül, akár a terület használata tekintetében mással fennálló jogviszonyánál fogva - a terület eddigi rendeltetésének megfelelő használatban kárt szenved, az államtól kártérítést igényelhet. A kártérítés összegének megállapításában figyelembe kell venni az adók és egyéb köztartozások esetleges elengedésével vagy mérséklésével járó előnyt (293. §), továbbá mindazokat a lehetőségeket, amelyek szerint a korlátozást szenvedő károsodását az üzemmód megváltoztatásával, az üzem áthelyezésével vagy más intézkedéssel csökkenteni lehet.
A kártérítés évi járadék fizetésében is állhat. A kártérítés mértékét és módját megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg.
222. § Természetvédelem alá vett barlang használatának jogát a földmívelésügyi miniszter a közcélu fenntartás és nyilvános megtekintés biztosítása végett kártérítés mellett a tulajdonostól közérdekből elvonhatja és a fenntartást az esetleg érdekelt miniszterekkel egyetértve valamely közhatóságra, köztestületre, közintézetre vagy természetvédelmi célú egyesületre bízhatja. A kártérítés évi járadék fizetésében is állhat. A kártérítés mértékének megállapításában nem lehet figyelembe venni a barlang jövedelmezőségének azt az emelkedését, amely e fenntartás körében kifejtett tevékenység és az ezzel kapcsolatosan teljesített beruházások következtében áll elő. A kártérítés mértékét és módját megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg.
223. § Természetvédelmi terület, illetőleg tájvédelmi körzetbe eső terület tekintetében közérdekből kisajátításnak van helye az állam részére, ha a természetvédelem megvalósulását az illető területen másképpen biztosítani nem lehet.
A kisajátítást - az összes körülményeknek, így különösen a lakosság kereseti és megélhetési viszonyainak gondos mérlegelésével - a földmívelésügyi miniszter rendeli el. A földmívelésügyi miniszter az említett célból kisajátítási jogot engedélyezhet, vagy az állam részére e végből megszerzett ingatlan tulajdonát átruházhatja törvényhatóság, község, természetvédelmi célú egyesület, általában a természetvédelem megvalósulását biztosító más alkalmas személy részére is.
A kisajátítási ár megállapításánál nem lehet számításba venni egyfelől a kisajátítás alá eső ingatlanon lévő természeti alkotásnak esetleges történelmi tudományos vagy egyéb különleges becsét, de másfelől azt az értékcsökkenést sem, amelyet az ingatlannak a természetvédelmi rendelkezésekkel esetleg korlátozott hasznavehetősége idéz elő.
224. § Természetvédelmi terület, illetőleg tájvédelmi körzetbe eső terület tekintetében nem természetvédelmi célra szolgáló kisajátítást csak a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve lehet engedélyezni.
225. § Azt, aki természetvédelmi területen, tájvédelmi körzet területén vagy általában erdőben oly helyen tartózkodik vagy oly úton halad, amelynek használata nincs megengedve, ha jelenléte akár a közbiztonság, akár a tulajdonbiztonsága, akár a vadállomány nyugalma szempontjából aggodalmat kelt, az erdészeti személyzet, a közbiztonsági közegek, a földtulajdonos, illetőleg a vadászati jog gyakorlására jogosult a legközelebb eső nyilvános forgalmú útra utasíthatja és erdei termékek szedésére vagy a vadállományban való kártételre alkalmas nála lévő bármi eszközt (fejszét, baltát, fűrészt, stb.) elveheti (258. § 13. pont). Az elvett tárgyakat haladéktalanul be kell szolgáltatni a legközelebbi községi előljárósághoz, városokban a m. kir. rendőrség kapitányságához. Ha a közigazgatási hatóság előtt folyamatba tett eljárás során jogszabály értelmében elkobzásnak vagy eljárás végett más hatósághoz áttételnek helye nincs, a közigazgatási hatóság a beszolgáltatott tárgyakat visszaadja tulajdonosuknak.
Tizedik cím. Vegyes, átmeneti és zárórendelkezések
…
312. § Addig is, amíg a törvényhozás rendelkezik, a földmívelésügyi miniszter - a kereskedelemügyi és a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve - az Országos Természetvédelmi Tanács meghallgatása után rendelettel részletesen szabályozza a természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek, valamint általában erdők és más területek látogatásának módozatait. E szabályozásban a közönség közlekedésének, különösen a turistaforgalomnak érdekét oly módon kell biztosítani és előmozdítani, hogy a magántulajdon és a magántulajdonból folyó jogosultságok, különösen az erdőgazdálkodás és a vadászat a fennálló jogban megállapított korlátozásokat meghaladó mértékben ne szenvedjenek sérelmet.
A rendeletben gondoskodni kell az előbbi bekezdésben megjelölt célra a fennálló jogviszonyok értelmében használható helyek (turistahelyek) és utak (turistautak) nyilvántartásába vételéről és annak megállapításáról, hogy ezek közül melyek mily előfeltétek, időbeli és más korlátozások mellett használhatók. A nyilvántartásbavétel előtt a fennálló helyzet felől a tulajdonost és az érdekelt szervezeteket meg kell hallgatni. Azokat a helyeket és utakat (gyalogösvényeket), amelyeknek az előbbi bekezdésében megjelölt célra használata a jelen törvény hatálybalépésekor szabad volt és amelyeket ennek megfelelően a földmívelésügyi miniszter nyilvántartásba vett, az említett forgalom elől a tulajdonos - ha erre egyébként joga van - véglegesen csak a földmívelésügyi miniszternél legalább félévvel előbb tett bejelentés után zárhatja el. A földmívelésügyi miniszter rendelettel meghatározhatja az időpontot (időpontokat), amelytől kezdve a forgalmat az előbbi rendelkezés esetében el lehet zárni. A forgalom elől ilymódon véglegesen elzárt helyeket és utakat a nyilvántartásból törölni kell.
Oly helyeket és utakat (gyalogösvényeket), amelyeknek az első bekezdésben említett célra használata jelen törvény hatálybalépésekor nem volt szabad, az említett célra a jelen § értelmében megnyitni és nyilvántartásba venni csak a tulajdonos beleegyezésével lehet.
A használat időbeli, személyi és más korlátozásait csoportokba foglalás útján kell megállapítani és a turistahelyeket, illetőleg a turistautakat a megállapított csoportokba beosztva kell a nyilvántartásba felvenni.
A jelen §-ban említett helyeknek és utaknak (gyalogösvényeknek) nyilvántartásba vétele, illetőleg azoknak a nyilvántartásból törlése nem érinti a tulajdonos és a használó egymásközti magánjogi jogviszonyát.
A földmívelésügyi miniszter, a belügyminiszterrel egyetértve, az érdekelt tulajdonosok és szervezetek meghallgatása után rendelettel állapítja meg, hogy a turistaság szervezete és annak közegei mennyiben működhetnek közre a jelen §-ban megjelölt helyeken és utakon a rend fenntartásában.
1982. évi 4. törvényerejű rendelet
1982. évi 4. törvényerejű rendelet
a természetvédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 8/1982. (III. 15.) MT rendelettel
[Vastag betűvel szedve az 1982. évi 4. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.), vékony betűvel a 8/1982. (III. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) szövege.]
I. fejezet
Általános rendelkezések
Tvr. 1. § E törvényerejű rendelet célja, hogy a természetvédelem hagyományait megőrizve, eredményeit továbbfejlesztve, az emberi környezet védelme érdekében egyes természeti értékek különleges oltalmának, megőrzésének és fenntartásának alapvető szabályait megállapítsa.
Tvr. 2. § A természetvédelem feladata, hogy
a) a különleges oltalmat igénylő és az emberi környezet védelme érdekében föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi vagy kultúrtörténeti szempontból, illetőleg más közérdekből védelemre érdemes természeti tájak, területek és tárgyak, vadon élő növény- és állatfajok (a továbbiakban együtt: természetvédelmi érték) körét megállapítsa,
b) a természetvédelmi értékeket veszélyeztető jelenségek okait feltárja,
c) a természetvédelmi értékek károsodását megelőzze, elhárítsa, a bekövetkezett károsodást csökkentse, vagy megszüntesse,
d) a természetvédelmi értékeket a jelen és jövő nemzedék számára megőrizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, tervszerű fenntartásukat biztosítsa.
R. 1. § (1) A természetvédelmi értékek oltalmát [Tvr. 2. § a) pont] társadalmi jelentőségüknek megfelelően és a népgazdaság erőforrásaival összhangban, tervszerűen kell megvalósítani.
(2) A természetvédelmet elsősorban a védetté nyilvánítás távlati terve, valamint a védetté nyilvánított területek fenntartási és fejlesztési terve szerint kell megvalósítani.
Tvr. 3. § (1) A természetvédelem érdekeit a népgazdasági tervezés és szabályozás, továbbá a gazdasági döntések és a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.
(2) A természetvédelmi követelményeket a táj jellegét, természeti állapotát megváltoztató vagy befolyásoló tervezés (területrendezés, létesítmény elhelyezése stb.) során a társadalmi, a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban kell érvényre juttatni.
R. 2. § (1) Regionális jellegű - országrészt, tájegységet, településegyüttest, agglomerációt, középfokú vonzáskörzetet, közepes vagy ennél nagyobb vízgyűjtő területet érintő - területrendezési, területfejlesztési, vízrendezési, meliorációs és a táj jellegét megváltoztató egyéb tervet jóváhagyása, illetőleg módosítása előtt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal (a továbbiakban: OKTH) egyeztetni kell. E tervek védett természeti területet [Tvr. 10. § (2) bek.] érintő, vagy arra kiható részének jóváhagyásra történő előterjesztéséhez az OKTH egyetértése szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben említett nem regionális jellegű tervet jóváhagyása, illetőleg módosítása előtt az illetékes első fokú természetvédelmi hatósággal (a továbbiakban: természetvédelmi hatóság) egyeztetni kell. E tervek védett természeti területet érintő, vagy arra kiható részének jóváhagyásra történő előterjesztéséhez a természetvédelmi hatóság egyetértése szükséges.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, továbbá a mezőgazdaságra, az erdő- vad-, víz- és egyéb gazdálkodásra vonatkozó közép- és hosszú távú tervekkel érintett területen védetté nyilvánításra kerül sor - az e rendelet hatályba lépése előtt jóváhagyott ilyen terveket - felülvizsgálni és a szükséghez képest módosítani kell.
Tvr. 4. § Gondoskodni kell arról, hogy a természetvédelem célkitűzéseit az egész társadalom megismerje és tevékenyen vegyen részt azok megvalósításában. Ennek érdekében:
- biztosítani kell, hogy az állampolgárok a természetvédelemmel összefüggő alapvető ismereteket és feladatokat a közoktatás, ismeretterjesztés és tájékoztatás útján megismerjék,
- az állami, társadalmi szervek a természetvédelmi feladatok megvalósítása során kérjék, igényeljék a lakosság közreműködését, gondoskodjanak a társadalom öntevékeny részvételének megszervezéséről.
R. 3. § A természetvédelemmel kapcsolatos ismereteket az oktatási intézményekben oktatni kell. Erről az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) az OKTH elnökével egyetértésben gondoskodik.
Tvr. 5. § A Magyar Népköztársaság a természetvédelmet nemzetközi szerződések keretében való együttműködéssel is elősegíti.
II. fejezet
A természetvédelem részletes szabályai
A védetté nyilvánítás
Tvr. 6. § (1) A természeti érték különleges oltalma a védetté nyilvánítással jön létre.
(2) A barlangok e törvényerejű rendelet alapján védettek. Barlang védettsége jogszabályban meghatározott esetben feloldható.
(3) Növény- és állatfajok, valamint tájak, területek és más természeti tárgyak védetté nyilvánításáról jogszabályban kell rendelkezni.
Tvr. 7. § (1) Ha a természeti érték megóvásához kiemelkedően fontos társadalmi érdek fűződik és annak oltalma csak különleges intézkedésekkel biztosítható, azt, vagy annak meghatározott részét fokozottan védetté kell nyilvánítani.
(2) A fokozottan védetté nyilvánításról és a különleges intézkedésekről jogszabályban kell rendelkezni.
Tvr. 8. § A védettséget, illetőleg a fokozott védettséget meg kell szüntetni, ha annak indokai többé nem állnak fenn.
R. 4. § Barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, amelynek hossztengelye meghaladja a két métert és mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást.
R. 5. § Barlang, barlangszakasz (a továbbiakban: barlang) felfedezését nyolc napon belül be kell jelenteni a természetvédelmi hatósághoz.
R. 6. § Az egészségügyi miniszter az OKTH elnökével egyetértésben barlangot gyógybarlanggá nyilváníthat. Egyidejűleg meghatározhatja a gyógybarlang éghajlati tényezői hatásának és a táj jellegének megóvása érdekében szükséges intézkedéseket.
R. 7. § Barlang védettségét, illetőleg fokozott védettségét az OKTH elnöke feloldhatja, ha
a) védelmének fenntartásához természetvédelmi érdek nem fűződik, illetőleg
b) a védelem feloldását fontos népgazdasági érdek indokolja.
R. 8. § A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajok, valamint a fokozottan védett barlangok körét az OKTH elnöke jogszabályban állapítja meg.
R. 9. § A védetté nyilvánítás - barlangok kivételével - hivatalból, illetőleg állampolgár vagy jogi személy (jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet) javaslata alapján indul meg. A javaslattevőt javaslata elbírálásának eredményéről tájékoztatni kell.
R. 10. § (1) Természeti terület védetté nyilvánítását a természetvédelmi hatóság készíti elő.
(2) A természetvédelmi hatóság az eljárás során tisztázza, hogy
a) a természeti terület védetté nyilvánítása indokolt-e,
b) milyen intézkedések szükségesek a védelem céljának megvalósításához,
c) a védelem ellátásához szükséges feltételek (létszám és pénzügyi eszközök) biztosíthatók-e.
(3) Természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során a természetvédelmi hatóság - az érdekelt szervek és állampolgárok álláspontjának megismerése érdekében - egyeztető megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tűz ki, amelyre - a kitűzött időpont előtt legalább tizenöt nappal - meghívja a mellékletben felsoroltakat.
(4) A természetvédelmi hatóság az előkészítés eredményéről - az érintettek álláspontjának ismertetésével - előterjesztést tesz a védetté nyilvánításra jogosulthoz [11. § (1) bek.].
R. 11. § (1) Természeti terület védetté nyilvánításáról
a) ha az országos jelentőségű, az OKTH elnöke államtitkári rendelkezésben,
b) ha az helyi jelentőségű, a fővárosi, megyei (a továbbiakban együtt: megyei) tanács tanácsrendeletben
rendelkezik.
(2) Természeti terület országos jelentőségét az OKTH elnöke állapítja meg.
(3) Helyi jelentőségű természeti terület védetté nyilvánításához előzetesen be kell szerezni a megyei környezet- és természetvédelmi bizottság véleményét is.
R. 12. § A védetté nyilvánításról szóló jogszabály tartalmazza
a) a védetté nyilvánítás tényét és a természetvédelmi érték megnevezését;
b) természeti terület védetté nyilvánítása esetén annak a Tvr. 10. § (2) bekezdése szerinti jellegét, kiterjedését, a földrészletek helyrajzi számait, valamint a területen megvalósuló természetvédelmi célt és a 46. § (1) bekezdésében meghatározottak megnevezését;
c) államtitkári rendelkezés esetén a Tvr.-ben és az e jogszabályban meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést.
R. 13. § (1) A természeti terület, vagy annak meghatározott része fokozottan védetté nyilvánításáról az OKTH elnöke a védetté nyilvánítás során, vagy azt követően jogszabályban rendelkezik.
(2) Terület fokozottan védetté nyilvánítása során értelemszerűen kell alkalmazni a 10. és a 12. §-okban foglalt rendelkezéseket.
R. 14. § (1) Ha valamely természetvédelmi érték hirtelen bekövetkezett súlyos veszélyeztetése miatt a 10. §-ban meghatározott eljárás lefolytatására nincs mód, az OKTH elnöke, illetőleg a megyei tanácselnök azonnal végrehajtandó határozattal 30 napig terjedő időtartamra elrendelheti a veszélyeztető tevékenység felfüggesztését. Ha a felfüggesztést a megyei tanácselnök rendeli el, erről az OKTH elnökét haladéktalanul értesíti.
(2) Az OKTH elnöke, illetőleg a megyei tanácselnök
a) szükség szerint gondoskodik a veszélyeztetett természetvédelmi érték megfelelő oltalmáról,
b) legfeljebb két hónapra meghosszabbíthatja az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés időtartamát.
(3) Az OKTH elnöke, illetőleg a megyei tanácselnök intézkedése előtt értesíti a felfüggesztéssel érintett gazdálkodó szervezet felügyeleti szervét.
Tvr. 9. § A természetvédelmi érték megóvását szolgáló szabályok megtartása minden jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek és állampolgárnak kötelessége.
Természeti területek védelme
Tvr. 10. § (1) Védetté kell nyilvánítani az emberi környezet védelme, valamint a növény- és állatfajok megóvása érdekében, továbbá tudományos, kulturális, gazdasági vagy más közérdekből arra érdemes tájat, területet, földtani képződményt és szelvényt, felszínalaktani képződményt, talajszelvényt és vizet (a továbbiakban együtt: természeti terület), ha annak megóvása másként nem biztosítható. Indokolt esetben védetté nyilvánítható a barlang felszíni területe is.
(2) A védetté nyilvánított természeti terület, valamint a barlang (a továbbiakban együtt: védett természeti terület) az azon megvalósuló természetvédelmi célnak megfelelően
- nemzeti park,
- tájvédelmi körzet,
- természetvédelmi terület,
- természeti emlék
lehet.
R. 15. § (1) Nemzeti park: az országnak jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott olyan nagyobb tája, ahol a növény- és állatfajok jelenléte, a földfelszíni formák és ezek együttese a tudomány, a közművelődés és a felüdülés szempontjából különleges jelentőségű.
(2) Tájvédelmi körzet: természetvédelmi értékek, valamint kedvező természeti tulajdonságok megőrzésére és fenntartására szolgáló nagyobb terület vagy tájrész.
(3) Természetvédelmi terület:
a) védett természetvédelmi érték megóvására és fenntartására szolgáló terület;
b) a barlang és védetté nyilvánított felszíni területe.
(4) Természeti emlék: a természet különleges egyedi képződménye (pl. egyes fa, facsoport, szikla, forrás, földtani szelvény).
(5) Nemzeti park és tájvédelmi körzet létesítésére kizárólag az OKTH elnöke jogosult.
R. 16. § (1) Nemzeti parkot, tájvédelmi körzetet, természetvédelmi területet, vagy azok meghatározott részét - ha az nemzetközileg kiemelkedő tudományos értéket képvisel - az OKTH elnöke jogszabályban bioszféra rezervátummá minősíthet.
(2) A bioszféra rezervátumon belül a kiemelkedő természetvédelmi érték közvetlen megóvására magterületeket kell kijelölni.
(3) A bioszféra rezervátumok magterületei fokozottan védett területek, azokat a termelésből ki kell vonni és tudományos célokra kell fenntartani.
Tvr. 11. § Tilos a védett természeti terület jellegét és állapotát a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.
Tvr. 12. § (1) A védetté nyilvánított mezőgazdasági rendeltetésű területek mezőgazdasági hasznosítását a védelem céljával összeegyeztethető módon biztosítani kell.
(2) Fokozottan védetté nyilvánított területen levő mezőgazdasági rendeltetésű föld a természetvédelem érdekében a mezőgazdasági művelésből kivonható.
R. 17. § (1) Védett és fokozottan védett (a továbbiakban együtt: védett) természeti területen a táj védett jellegének és természeti állapotának megóvása érdekében
a) nyomvonalas létesítmények, építmények és berendezések tervezésénél és kivitelezésénél különös figyelmet kell fordítani arra, hogy azok harmonikusan illeszkedjenek a tájba;
b) gondoskodni kell a létesítmények, építmények és berendezések környezetének rendezéséről és - szükséghez képest - tájba illő növényzet ültetéséről, megfelelő takarófásításról;
c) véglegesen használaton kívül helyezett létesítmény esetén gondoskodni kell a tájra jellemző természeti állapot helyreállításáról, vagy a rendezési tervben meghatározott állapot kialakításáról;
d) erdőfelújítást és telepítést elsősorban őshonos fafajokkal kell elvégezni;
e) gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok fennmaradásához szükséges talajviszonyok és vízháztartás megőrzéséről;
f) állatfaj vagy -fajta betelepítése, illetőleg állatok tartása során gondoskodni kell arról, hogy azok a természetvédelmi értékeket ne károsítsák.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a természetvédelmi hatóság kezdeményezése alapján az engedélyezésre jogosult hatóság, illetőleg ilyen hiányában a természetvédelmi hatóság kötelezheti az érdekeltet és meghatározhatja a kötelezettség teljesítésének módját, valamint határidejét.
R. 18. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
a) kutatás - a földtani kutatás kivételével -, kísérlet és gyűjtés végzéséhez,
b) vadon élő tájidegen növény- és állatfajok, továbbá tájidegen állatfajták betelepítéséhez,
c) gyep feltöréséhez vagy felújításához,
d) védett természeti terület helyreállításához, jellegének, továbbá használatának megváltoztatásához,
e) nád és más vízinövényzet égetéséhez,
f) erdő kivételével bármely fa kivágásához.
(2) Barlangi búvármerüléshez, közönség számára meg nem nyitott barlang látogatásához a természetvédelmi hatóság; barlang kiépítéséhez, hasznosításához, továbbá képződményeinek kimentéséhez, hasznosításához, értékesítéséhez és külföldre juttatásához az OKTH engedélye szükséges.
R. 19. § Védett természeti területen vagy annak meghatározott részén a közlekedést és a tartózkodást - ha a védelem érdekei szükségessé teszik - a természetvédelmi hatóság korlátozhatja.
R. 20. § A természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges védett természeti terület állagát, illetőleg állapotát befolyásoló minden tevékenység, így különösen
a) művelési ág megváltoztatása,
b) a terület bármely része mezőgazdasági művelésből való kivonása,
c) külterületi földrészlet alakja és terjedelme megváltoztatása,
d) telekalakítás, területfelhasználás, építés, létesítés és használatbavétel,
e) nyomvonalas létesítmény és földmű építése,
f) vízmunka, vízilétesítmény és vízhasználat,
g) a földtani kutatások kivételével bányászati tevékenység,
h) ipari tevékenység gyakorlásához szükséges telep létesítésének engedélyezéséhez.
R. 21. § Védett természeti terület jogellenes zavarása, veszélyeztetése vagy károsítása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani.
R. 22. § Fokozottan védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
a) a tartózkodásra,
b) a kijelölt utakról való letérésre,
c) a filmezésre, valamint a fényképezésre,
d) vegyi anyagok (növényvédő szer, műtrágya stb.) használatára,
e) gyep felülvetésére vagy öntözésére,
f) mélyszántásra,
g) nád és más vízinövényzet aratására vagy irtására,
h) legeltetésre és kaszálásra.
R. 23. § Fokozottan védett természeti terület 500 méteres körzetében növényvédelmi munkát úgy kell végezni, hogy emiatt a fokozottan védett természeti terület ne károsodjon.
Tvr. 13. § (1) Védett természeti területen a vadászat és halászat (horgászat) korlátozható, illetve megtiltható.
(2) Védett természeti területen telekalakítási tilalom, építési tilalom és korlátozás, továbbá használati korlátozás rendelhető el.
(3) Védett természeti területen levő külterületi ingatlan elidegenítése esetén a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
Tvr. 14. § A védett természeti terület fenntartása során - a védettség céljával és a termelés érdekeivel összeegyeztethető módon és mértékben - biztosítani kell annak tudományos tanulmányozását, továbbá oktatási, közművelődési, ismeretterjesztési és idegenforgalmi célból való bemutatását.
Tvr. 15. § A védett természeti területet meg kell jelölni és fel kell hívni a figyelmet annak védettségére, valamint a főbb korlátozó rendelkezésekre.
R. 24. § (1) Védett természeti területen építési, telekalakítási tilalom, használati korlátozás, halászati tilalom, továbbá vadászati, halászati korlátozás fontos természetvédelmi érdekből a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére rendelhető el.
(2) Fokozottan védett természeti területen tilos olyan tevékenységet folytatni, illetőleg olyan épületet, egyéb építményt, berendezést létesíteni vagy üzemeltetni, amely annak jellegét és állapotát zavarja, veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja.
(3) Fokozottan védett természeti területen a vadászat és halászat időszakának megállapításához a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.
(4) Telekalakítási, illetőleg építési tilalom elrendelése esetén a kártalanításra az építésügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.
R. 25. § (1) A tulajdonos, kezelő, használó (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles tűrni a természetvédelmi hatóságnak a természetvédelmi érték oltalma, tudományos megismerése érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természetvédelmi érték megközelítését, őrzését, állapotának ellenőrzését és a védettségre utaló, valamint eligazítótáblák elhelyezését. Az e tevékenység során okozott károkért a tulajdonost kártalanítani kell.
(2) A tulajdonos köteles tűrni, hogy a természetvédelmi hatóság a természetvédelmi érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát időlegesen használja, arra használati jogot szerezzen vagy tulajdonjogát egyébként korlátozza.
(3) Mezőgazdasági ingatlan rendeltetésszerű használatának - a jogszabály hatálybalépését követően elrendelt - korlátozásokból eredő akadályoztatása miatt járó kártalanítás a védett területen jelentkező terméskiesés 8-12 évre számított összege, továbbá a művelési ág változásából eredő kár.
(4) Ha valamely építmény állapota a természetvédelem érdekeit sérti, illetőleg az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építmény a védett természeti állapotot zavarja, a szükséges építési munkák elvégzésére az építésügyről szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Ennek során az építménynek a természetvédelem érdekeit sértő állapota miatt elrendelt átalakításával, illetőleg lebontásával kapcsolatos költségek és károk - a területrendezési okokból elrendelt építési munkákra irányadó rendelkezések szerint - a természetvédelmi hatóságot terhelik.
R. 26. § Védett természeti területen levő külterületi ingatlan elidegenítése esetén a Magyar Állam elővásárlási jogát az OKTH felügyelőségei gyakorolják.
BH1985. 395. A környezet- és természetvédelmi rendelkezések értelmében védettnek nyilvánított állatok által okozott kár miatt sem kártérítés, sem kártalanítás nem követelhető [Ptk. 339. §, 349. § (1) bek., 1961. évi VII. tv. 32. § (1) bek., 35. § 1961. évi 18. sz. tvr., 1977. évi 30. sz. tvr. 2 § (2) bek., 1982. évi 4. sz. tvr., 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. r. 12. §, 8/1982. (III. 15.) MT sz. r. 26. §, 30/1977. (XII. 24.) MÉM sz. r. 11. §, (4) bek., 23. § (8) bek., 44/1977. (XII. 19.) MÉM sz. r. 22. § (1) bek.].
Tvr. 16. § A védett természeti területek őrzése, megóvása, továbbá károsításának megelőzése érdekében természetvédelmi őrök alkalmazhatók. A természetvédelmi őr egyenruha és szolgálati jelvény viselésére, valamint szolgálati lőfegyver viselésére és használatára jogosult.
R. 27. § A természetvédelmi őr működési területén jogosult, illetőleg köteles
a) a természetvédelmi értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt igazoltatni és a védett természeti területről eltávolítani;
b) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természetvédelmi érték van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és kísérőjét igazoltatni;
c) azt a személyt, aki személyazonosságát, továbbá a nála levő vagy a feltartóztatott járművön található természetvédelmi érték megszerzésének jogosságát nem igazolja, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni;
d) az általa észlelt vagy tudomására jutott - a természetvédelem érdekeit sértő - cselekmény miatt gyanúsított ellen a feljelentést (bejelentést) megtenni;
e) a károsító cselekmény elkövetésén tettenért személytől a jogellenesen szerzett természetvédelmi értéket és az elkövetéshez használt eszközöket elvenni, s azokat a legközelebbi rendőri szervnek, természetvédelmi hatóságnak átadni;
f) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.
R. 28. § (1) A természetvédelmi őrszolgálat felett a felügyeletet az OKTH elnöke a belügyminiszterrel egyetértésben gyakorolja.
(2) A természetvédelmi őrök szolgálatának ellátására vonatkozó részletes szabályokat (képesítési előírások, szakvizsga stb.) az OKTH elnöke a belügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.
R. 29. § Az OKTH elnöke - a társadalmi szervezetekkel együttműködve - a természetvédelem hatékonyságának fokozására társadalmi természetvédelmi szolgálatot szervezhet. A szolgálat tagjait szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel kell ellátni, szolgálatuk ellátása során őket a 27. § a) és b) és d) pontjaiban meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
Növény- és állatfajok védelme
Tvr. 17. § Tudományos, kulturális vagy más közérdekből védetté nyilváníthatók
- az arra érdemes vadon élő növény- és állatfajok,
- a vadon élő növény- és állatfajok társulásai,
- a különleges értéket képviselő növénytelepítések és egyes növények,
- a kiveszőfélben levő ősi hazai házi állatfajták.
Tvr. 18. § (1) Védetté kell nyilvánítani a vadon élő növény- és állatfaj jellegzetes termőhelyét, illetőleg élőhelyét is, ha a faj megóvása másként nem biztosítható.
(2) Jogszabályban a védett természeti területen található külön meghatározott növényfaj és - a vadászható és halászható fajok kivételével - állatfaj védelme is elrendelhető.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott védelem legfeljebb a terület védettségének fennálltáig érvényes.
Tvr. 19. § Az ország területére hazánkban nem honos vadon élő növény- és állatfajt csak engedéllyel szabad betelepíteni.
R. 30. § A védett növény- és állatfajok tenyészetét befolyásoló mező- és erdőgazdasági rendeltetésű vegyi anyagok hazai felhasználásának engedélyezéséhez az OKTH hozzájárulása is szükséges.
R. 31. § (1) A védetté, illetőleg fokozottan védetté nyilvánított növényfaj (a továbbiakban együtt: védett növényfaj) védettségének hatálya kiterjed a faj minden egyedére, az egyed valamennyi részére (gumó, hagyma, gyökér, hajtás, levél, virág, mag stb.), bármely állapotára (élő egyed, preparátum).
(2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
a) védett növényfaj egyedének nem védett természeti területen történő szervezett, illetőleg kereskedelmi célú gyűjtéséhez,
b) védett növényfaj egyedének preparálásához, értékesítéséhez és külföldre juttatásához,
c) védett fasorban levő, továbbá egyes védett fák kivágásához, természeti állapotuk megváltoztatásához.
R. 32. § (1) A védett, illetőleg fokozottan védett állatfaj (a továbbiakban együtt: védett állatfaj) védettségének hatálya kiterjed a faj minden egyedére, az egyed valamennyi fejlődési alakjára (pete, lárva, báb, tojás, fióka, kifejlett állat stb.), bármely állapotára (élő vagy elpusztított egyed, preparátum).
(2) A védett állatfajhoz tartozó egyed szaporodásának időszakában tartózkodni kell a szaporodási hely minden olyan jelentős zavarásától (növényzet írtása, ritkítása, égetése stb.), amely az állat szaporodását veszélyezteti.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] és személyek esetében - ha a szaporodási hely zavarása termelőtevékenységük szükségszerű velejárója - csak fokozottan védett állatfaj egyedének tekintetében áll fenn.
R. 33. § (1) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj állományának szabályozására, egyedeinek gyűjtésére, befogására, elejtésére, tartására, mesterséges szaporítására, értékesítésére, külföldre juttatására vagy külföldről való behozatalára, kikészítésére (preparálására).
(2) A természetvédelmi hatóság védett állatfaj egyedének gyűjtésére, befogadására és elejtésére adott engedélyében meghatározhatja az állattal rendelkezni jogosultat is.
R. 34. § (1) Rovarcsapdát - az erdő- és növényvédelmi előrejelzésre használt rovarcsapdák kivételével - csak a természetvédelmi hatóság engedélyével szabad működtetni.
(2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a fehér gólya fészkének áthelyezéséhez, illetve eltávolításához.
R. 35. § Vadon élő nem védett állatfaj állományának csökkentését szolgáló új eljárás bevezetéséhez az OKTH hozzájárulása is szükséges.
R. 36. § Magyarországon nem honos vadon élő állatfaj betelepítéséhez és elterjesztéséhez az OKTH hozzájárulása szükséges.
R. 37. § A kiveszőben levő ősi hazai házi állatfajták állományának védelméről, génkészletük megőrzéséről a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az OKTH elnökével egyetértésben gondoskodik.
R. 38. § Fokozottan védett növény-, illetőleg állatfaj esetében a 31. § (2) bekezdésében és a 33. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyek csak természetvédelmi vagy más fontos közérdekből adhatók meg.
III. fejezet
A természetvédelmi bírság.
Védett állat kártételeinek megelőzése
A természetvédelmi bírság
Tvr. 20. § (1) Az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amely tevékenységével vagy mulasztásával
a) védett természeti területen a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat,
b) védett természeti területet vagy területrészt jogellenesen megváltoztat, átalakít, megrongál, elpusztít vagy más módon károsít,
c) védett növény- vagy állatfaj egyedét - jogellenesen - gyűjti, birtokban tartja, kikészíti, értékesíti, külföldre juttatja, károsítja, elpusztítja, továbbá élettevékenységében jelentős mértékben zavarja
természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
(2) A bírság mértékéről és kiszabásának módjáról jogszabály rendelkezik.
(3) A természetvédelmi bírságból származó bevételeket természetvédelmi feladatok megvalósítására kell fordítani.
R. 39. § (1) A természetvédelmi bírság (a továbbiakban: bírság) mértéke
a) védett természeti területen a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenység folytatása esetén megkezdett hektáronként legfeljebb húszezer forint;
b) védett természeti területnek vagy részének engedély nélküli megváltoztatása, átalakítása, megrongálása, vagy más módon történő károsítása esetén megkezdett hektáronként, illetőleg barlang esetében megkezdett 100 négyzetméterenként, legfeljebb százezer forint;
c) védett növény- vagy állatfaj egyedével kapcsolatos tevékenység engedély nélküli végzése esetén legfeljebb az egyed pénzben kifejezett értéke;
d) fokozottan védett állatfaj egyedének szaporodását jelentősen zavaró tevékenység esetén legfeljebb az egyed pénzben kifejezett értéke;
e) fokozottan védett növény- vagy állatfaj hazai állományának fennmaradását veszélyeztető, tömeges pusztulás előidézése esetén az elpusztult egyedek pénzben kifejezett értékének legfeljebb tízszerese.
(2) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajok pénzben kifejezett értékét az OKTH elnöke állapítja meg.
R. 40. § (1) A 39. § szerinti bírságot
a) országos jelentőségű természetvédelmi érték tekintetében a 45. § (1) bekezdés a) pontjában,
b) helyi jelentőségű természetvédelmi érték esetében a 45. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott természetvédelmi hatóság szabja ki.
(2) Nem lehet bírságot kiszabni a kiszabásának alapjául szolgáló tényeknek a természetvédelmi hatóság tudomására jutásától számított hat hónapon túl.
R. 41. § A 39. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a védelem céljával össze nem egyeztethető minden olyan tevékenység, amely az adott területen tilos, akkor is, ha annak következtében a területen levő természetvédelmi érték tényleges károsodása nem következett be.
R. 42. § A bírságot a Központi Környezetvédelmi Alap számlájára kell befizetni.
Védett állat kártételeinek megelőzése
Tvr. 21. § Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetőleg csökkentéséről az érintett ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója), valamint a vadászatra és halászatra jogosult a rendes gazdálkodás körének megfelelő mértékben köteles gondoskodni. Ha a kártétel ily módon nem előzhető meg, kérheti az illetékes természetvédelmi hatóság intézkedését.
R. 43. § (1) A természetvédelmi hatóság a védett állatfaj egyede által okozott károk megelőzése, illetőleg mérséklése érdekében
a) engedélyezheti a védett állatfaj egyedének a veszélyeztetett területrészről történő távoltartását meghatározott riasztási módszer alkalmazásával,
b) engedélyezheti a túlszaporodott védett állatfaj állományának meghatározott mértékű csökkentését (áttelepítését, gyérítését).
(2) Védett állatfaj túlszaporodása esetén a kilövés útján történő állománycsökkentést a természetvédelmi hatóság elsősorban a területileg illetékes vadászatra jogosult részére engedélyezi, illetőleg azt az állománycsökkentésre kötelezi.
(3) Ha a védett állat lőfegyverrel történő elejtésére nem a területileg illetékes vadászatra jogosult kap engedélyt, az engedélyes a vadászterületen csak a vadászati szabályok betartásával tartózkodhat.
IV. fejezet
A természetvédelem irányítása és szervezete
Tvr. 22. § A természetvédelmi tevékenység központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (a továbbiakban: OKTH) elnökének feladata, aki e tevékenysége ellátásában támaszkodik a társadalom részvételére.
R. 44. § Az OKTH a természetvédelem központi irányítása körében
a) irányítja a tanácsi szakigazgatási tevékenységet;
b) irányítja területi szerveit;
c) jogszabályban meghatározott ügyekben hatósági jogkört gyakorol;
d) terveket készít a természetvédelmi tevékenység továbbfejlesztésére és szervezi azok megvalósítását;
e) gondoskodik az országos jelentőségű természetvédelmi értékek megőrzéséről és fenntartásáról;
f) részt vesz a természetvédelmi célú tudományos kutatások szervezésében és az ehhez szükséges feltételek biztosításában;
g) szervezi a természetvédelem népszerűsítését és eredményeinek ismertetését;
h) a társadalmi szervezetek útján mozgósítja a lakosságot a természetvédelem céljainak megvalósítása érdekében;
i) nemzetközi kapcsolatokat alakít ki és tart fenn;
j) ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
R. 45. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, természetvédelmi ügyekben az első fokú hatósági jogkört
a) az országos jelentőségű természetvédelmi értékek tekintetében az OKTH felügyelősége,
b) a helyi jelentőségű természetvédelmi értékek tekintetében a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve gyakorolja.
(2) Az OKTH felügyelőségeinek elnevezését, illetékességi területét és részletes feladatait az OKTH elnöke jogszabályban állapítja meg.
R. 46. § (1) A természetvédelmi értékek megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását az OKTH, illetőleg a megyei tanács
a) saját szervei (felügyelőség, nemzeti park igazgatóság, illetőleg tanácsi vállalat, intézmény) útján látja el, vagy azzal
b) más szervezetet, illetőleg személyt bízhat meg.
(2) A nemzeti park igazgatóságok elnevezését, székhelyét, működési területét, valamint részletes feladatait az OKTH elnöke jogszabályban állapítja meg.
Tvr. 23. § A természetvédelem anyagi feltételeiről a Minisztertanács gondoskodik.
R. 47. § A természetvédelem tervszerű fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközökről az állami költségvetésben és a Központi Környezetvédelmi Alapból kell gondoskodni.
R. 48. § A természetvédelmi értékekről nyilvántartást kell vezetni, melynek szabályait az OKTH elnöke állapítja meg.
V. fejezet
Záró rendelkezések
Tvr. 24. § A természetvédelem érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató személyek és kollektívák elismerésben részesíthetők.
Tvr. 25. § A természetvédelem népszerűsítése érdekében évenként "Madarak és fák napját" kell rendezni.
Tvr. 26. § Kártalanításnak csak védett mezőgazdasági ingatlan esetében elrendelt korlátozás miatt van helye. A kártalanítás részletes szabályait a Minisztertanács állapítja meg.
Tvr. 27. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1982. július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. törvényerejű rendelet és az azt módosító 1977. évi 23. törvényerejű rendelet hatályát veszti.
(2)
(3) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.
R. 49. § E rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt hozott védetté nyilvánító határozatok és államtitkári rendelkezések hatályát.
R. 50. § (1) Ez a rendelet 1982. július 1-én lép hatályba, egyidejűleg a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 29/1972. (X. 4.) MT rendelet melléklete I. részének 28. pontja, továbbá a 14/1979. (IV. 6.) MT rendelet 10. § (2) bekezdés b) pontja és a 33/1977. (VIII. 28.) MT rendelet hatályát veszti.
(2) E rendelet hatálya nem érinti a hatálybalépése előtt indult védetté nyilvánítást előkészítő eljárások rendjét.
(3) E rendelet előírásait hatósági ügyekben a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
R. 51. § (1) Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 107. §-a hatályát veszti.
(2)-(3)
R. 52. § (1) Ahol e rendelet kihirdetése előtt hatályba lépett jogszabály (védetté nyilvánító határozat) természetvédelmi hatósági ügyben első fokon eljáró szervként Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalról rendelkezik, ezen a 45. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervet kell érteni.
(2) Ahol jogszabály (védetté nyilvánító határozat) szigorúan védett területről rendelkezik, azon fokozottan védett természeti területet kell érteni, és arra az e rendeletben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.
Melléklet a 8/1982. (III. 15.) MT rendelethez
Terület védetté nyilvánítását előkészítő eljárás résztvevői
Terület védetté nyilvánítását előkészítő egyeztető megbeszélésre, illetőleg helyszíni szemlére meg kell hívni
1. a javaslattevőt;
2. a községi szakigazgatási szerv vezetőjét, a fővárosi kerületi, illetőleg városi tanács vb illetékes szakigazgatási szervei vezetőit, valamint a járási hivatal illetékes szervezeti egységeinek vezetőit, valamint a megyei tanács vb illetékes osztályainak vezetőit;
3. a járási, városi összevont járási és városi, fővárosi, kerületi földhivatalt, több járást, várost, fővárosi kerületet érintő ügyben az érdekelt megyei, fővárosi földhivatalt, több megyét vagy megyét és a fővárost érintő ügyekben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot;
4. a Belügyminisztériumot;
5. a Honvédelmi Minisztériumot;
6. az Ipari Minisztériumot;
7. a Központi Földtani Hivatalt;
8. az érdekelt
- erdőfelügyelőséget,
- vízügyi igazgatóságot,
- KPM közúti igazgatóságot,
- postaigazgatóságot,
- vasútigazgatóságot,
- állami közegészségügyi és járványügyi felügyelőséget,
- fővárosi, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomást,
- kerületi bányaműszaki felügyelőséget,
- vadászatra, halászatra jogosultat,
- mezőgazdasági és ipari üzemeket, bányavállalatokat;
9. gyógyfürdő- és üdülőüggyel, valamint az ásvány- és gyógyvizek feltárásával, hasznosításával kapcsolatos egészségügyi érdekek esetén az illetékes járási, megyei városi kerületi hivatal, illetőleg városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervét, illetőleg szervezeti egységét; országos jelentőségű érdekek esetén az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyfürdő Igazgatóságát és az Országos Idegenforgalmi Tanácsot. Budapesten a fürdőellátásért felelős fővárosi tanácsi szakigazgatási szervet;
10. helyi jelentőségű természeti terület esetében az OKTH-t.
1/1983. (V. 12.) OKTH rendelet 2. számú melléklete
1/1983. (V. 12.) OKTH rendelkezés
a védett természeti területek őrzéséről
A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 8/1982. (III. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 28. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá az R. 29. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Hazafias Népfront Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
(Az R. 28. §-ához)
1. § (1) A védett természeti területek megóvása, károsításának megelőzése a társadalom érdeke. Őrzésük, megóvásuk, károsításuk megelőzése a természetvédelmi őrök feladata. A természetvédelmi őrök munkájukat a társadalom támogatásával és egyetértésével végzik.
(2) A természetvédelmi őrök foglalkoztatására, szolgálatának ellátására, sörétes szolgálati lőfegyverének tartására és használatára, valamint egyenruhájának viselésére vonatkozó részletes szabályokat az e rendelkezés 1. számú mellékleteként kiadott Természetvédelmi Őrök Szolgálati Szabályzata határozza meg.
(Az R. 29. §-ához)
2. § (1) A természetvédelmi célok megvalósításában való társadalmi részvétel szélesítése érdekében Társadalmi Természetvédelmi Szolgálatot (a továbbiakban: Szolgálat) szervezek.
(2) A Szolgálat célját, szervezetét, tagjainak jogait és kötelezettségeit, továbbá a Szolgálat ellátásának szabályait az e rendelkezés 2. számú mellékleteként kiadott Szolgálat Működési Szabályzata határozza meg.
3. § Ez a rendelkezés 1983. július 1. napján lép hatályba.
1. számú melléklet az 1/1983. (V. 12.) OKTH rendelkezéshez
A Természetvédelmi Őrök Szolgálati Szabályzata
I. A Szabályzat hatálya
1. A Természetvédelmi Őrök Szolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya a természetvédelmi őrökre, valamint az őket irányító személyekre terjed ki.
2. E szabályzat alkalmazásában természetvédelmi őrnek minősül a - munkaszerződés (kinevezés) értelmében természetvédelmi őri feladatot ellátó - tájvédelmi körzetvezető és a természetvédelmi területkezelő is.
3. A természetvédelmi őr a szolgálatát a Szabályzatban, a jogszabályokban és a munkaszerződésben foglaltak szerint, a munkáltató irányítása mellett látja el. A fegyveres erők kezelésében, továbbá tartós vagy ideiglenes használatában levő védett természeti területeken a szolgálat ellátására külön szabályok irányadók.
4. A Szabályzat alkalmazásában munkáltató az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (a továbbiakban: OKTH) felügyelősége és nemzeti park igazgatósága (a továbbiakban együtt: területi szerv), valamint a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatósági szerve.
5. a) A területi szerv igazgatója az irányítási feladatait területi szervenként egy, a természetvédelmi őrt közvetlenül irányító dolgozó (a továbbiakban: őrt irányító dolgozó) útján látja el.
b) A természetvédelmi őrök közvetlen irányítását a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének vezetője is elláthatja őrt irányító dolgozó útján.
II. A természetvédelmi őr alkalmazása és foglalkoztatása
6. Természetvédelmi őrként az a feddhetetlen és büntetlen előéletű magyar állampolgár alkalmazható, aki
a) a 18. életévét betöltötte,
b) a lőfegyver tartására vonatkozó feltételeknek megfelel és
c) nem szenved olyan testi vagy szellemi fogyatékosságban, amely akadályozza a szolgálata ellátásában.
7. A munkáltatónak a munkaszerződés megkötése előtt meg kell győződnie a természetvédelmi őrként foglalkoztatandó személy alkalmasságáról és arról, hogy a feladatainak ellátásához szükséges személyi adottságokkal (rátermettség, ítélőképesség, szakmai felkészültség stb.) rendelkezik-e.
8. A természetvédelmi őrrel írásban kell munkaszerződést kötni és abban elő kell írni a természetvédelmi őrök számára meghatározott vizsga letételét is. A munkaszerződésben három hónap próbaidőt kell kikötni.
9. A természetvédelmi őrnek a munkába lépését követő három hónapon belül, a Szabályzat hatálybalépése előtt alkalmazott természetvédelmi őrnek a Szabályzat hatályba lépésének napjától számított három hónapon belül, vizsgát kell tennie a Szabályzatból, a külön meghatározott tananyagból, továbbá - amennyiben lőfegyvertartási engedéllyel még nem rendelkezik - lőfegyverismeretből és lőfegyverhasználatból is.
10. A vizsgát az OKTH-nál szervezett vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság tagjait a Belügyminisztériummal egyetértésben kell kijelölni. A vizsgabizottság azt a természetvédelmi őrt, akinek felkészültségét nem tartja megfelelőnek, a vizsga egy hónapon belül történő megismétlésére utasítja. Az a vizsgázó, aki a megismételt vizsgán sem felel meg, természetvédelmi őri munkakörben nem foglalkoztatható.
11. A vizsga letételéről a vizsgabizottság a természetvédelmi őr részére igazolást ad. Az igazolás mintáját az 1. számú függelék tartalmazza.
12. A természetvédelmi őrnek - a vizsgát követően - a munkáltató vezetője - nemzeti park igazgatósága által alkalmazott természetvédelmi őr esetében az OKTH területileg illetékes felügyelőségének igazgatója - előtt a következő szövegű esküt kell letennie:
"Én ........................................... esküszöm, hogy a reám bízott természeti értékekre, a működési területemen levő létesítményekre lelkiismeretesen vigyázok. Szolgálati kötelességeimet a törvényes rendelkezéseknek és a szolgálati utasításoknak megfelelően pontosan teljesítem. A természetvédelem érdekeit sértő cselekmények és egyéb károk megelőzésére, valamint az ilyen cselekmények elkövetőinek felderítése érdekében a szükséges intézkedéseket megteszem és velük szemben részrehajlás nélkül járok el. A reám ruházott jogokkal vissza nem élek."
13. Az eskü letételéről a munkáltató vezetője - nemzeti park igazgatósága által alkalmazott természetvédelmi őr esetében az OKTH területileg illetékes felügyelőségének igazgatója - nyilvántartást vezet, továbbá igazolást ad a természetvédelmi őrnek. A nyilvántartás mintáját a 2. számú függelék, az igazolás mintáját a 3. számú függelék tartalmazza.
14. A vizsgát és esküt tett természetvédelmi őrt a munkáltató
a) szolgálati jelvénnyel,
b) szolgálati sörétes lőfegyverrel (a továbbiakban: szolgálati lőfegyver) és annak tartozékaival,
c) fényképes, a szolgálati lőfegyver tartási engedélyét is magában foglaló, szolgálati igazolvánnyal,
d) egyenruhával,
e) a Szabályzat egy példányával és
f) szolgálati naplóval
látja el.
Az őrt irányító dolgozót csak egyenruha illeti meg.
A szolgálati jelvény leírását a 4., a szolgálati igazolvány mintáját az 5., az egyenruha leírását és viselésének szabályait a 6., a szolgálati napló mintáját a 7. számú függelék tartalmazza.
15. A természetvédelmi őrt el kell látni - a szolgálati napló, a sörétes lőszer és egyéb eszközök elhelyezésére - vállra akasztható oldaltáskával, továbbá az elsősegélynyújtáshoz szükséges kötszerrel és egyéb eszközökkel.
16. Ha a szolgálat jellege megkívánja, a természetvédelmi őrt távcsővel, fényképezőgéppel, járművel és egyéb, a feladatának ellátásához szükséges, itt fel nem sorolt felszereléssel is el kell látni.
17. A természetvédelmi őr - külön jogszabály szerint - védőruhára jogosult.
18. A természetvédelmi őrtől munkaviszonyának megszűnésekor vagy a munkakörének megváltozása esetén a szolgálati jelvényt, a szolgálati igazolványt, a szolgálati lőfegyvert és tartozékait, a részére kiadott sörétes lőszert, valamint a szolgálati naplót be kell vonni.
19. A munkáltató a természetvédelmi őr foglalkoztatásáról és foglalkoztatásának megszűnéséről a természetvédelmi őr lakóhelye szerinti illetékes járási, városi, járási-városi rendőrkapitányságot, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (a továbbiakban együtt: illetékes rendőrhatóság) köteles haladéktalanul írásban értesíteni.
A lőfegyvertartási engedély visszavonása és a lőfegyver bevonása iránt az illetékes rendőrhatóság intézkedik.
III. A természetvédelmi őri szolgálat ellátása
20. A természetvédelmi őr kötelessége működési területén a védett természeti értékek, létesítmények, műtárgyak védelme, őrzése, megóvása, károsításuk megelőzése. Munkáját az illetékes rendőrhatóság intézkedéseinek figyelembevételével a munkáltató, illetőleg az őrt irányító dolgozó rendelkezései szerint köteles végezni. Feladatkörében kulturáltan és határozottan kell eljárnia. Fellépése és magatartása olyan legyen, hogy az önmagában is biztosítsa a védett természeti területen kívánatos rend fenntartását.
21. A természetvédelmi őr működési területén intézkedési jogosultságának igazolása mellett jogosult, illetőleg köteles
a) a természetvédelmi értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt igazoltatni és a védett természeti területről eltávolítani;
b) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természetvédelmi érték van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és kísérőjét igazoltatni;
c) azt a személyt, aki személyazonosságát, továbbá a nála levő vagy a feltartóztatott járművön található természetvédelmi érték megszerzésének jogosságát nem igazolja, a legközelebbi rendőri szervhez vagy a községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervéhez bekísérni;
d) az általa észlelt vagy tudomására jutott természetvédelmi szabálysértés miatt - ha helyszíni bírság kiszabásának nincs helye - a feljelentést megtenni, más - a természetvédelem érdekeit sértő - cselekmény miatt pedig a munkáltatónál a feljelentés megtételét kezdeményezni (bejelentés). A feljelentés (bejelentés) mintáját a 8. számú függelék tartalmazza;
e) a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett természetvédelmi értéket, az elkövetéshez használt eszközöket elvenni, s azokat a legközelebbi rendőri szervnek, természetvédelmi hatóságnak átadni;
f) azzal szemben, aki a védett természeti területen a védelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat (szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon tüzet rak) a 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 111. § (4) bekezdése értelmében helyszíni bírságot kiszabni.
22. A természetvédelmi őr a 21. pontban meghatározott jogokat a fegyveres erők tényleges, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagjaival szemben az igazoltatás kivételével nem gyakorolhatja. Általuk elkövetett jogsértés esetén ellenük a munkáltató útján az illetékes parancsnoknál kell feljelentést tenni.
23. A természetvédelmi őr munkája során együttműködik a működési területén szolgálatot teljesítő egyéb őrökkel [30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelet 24. § (6) bek., 16/1980. (VII. 23.) MÉM rendelet 1. § (4) bek.], valamint rendőri szervekkel.
24. A természetvédelmi őr köteles figyelemmel kísérni a védett természeti értékek állapotát és az észlelt változásokat - különösen a védett természeti értékek pusztulását, az azokat fenyegető veszélyt, a védett területen észlelt környezetkárosítást és környezetszennyezést - haladéktalanul köteles jelenteni az őt irányító dolgozónak.
25. A természetvédelmi őr működési területén, tevékenysége során
- gondoskodik a tűzvédelmi előírások betartásáról;
- gondoskodik a tűzvédelmi védősövény tisztántartásáról;
- a tűzgyújtási tilalom elrendelésekor gondoskodik a tilalmi rendelkezések betartásáról;
- ellenőrzi a kijelölt tűzrakóhelyeket, a szén- és mészégetők tevékenységét;
- az észlelt tűzről haladéktalanul tájékoztatja az állami tűzoltóságot, illetőleg a vállalati vagy önkéntes tűzoltóságot. A tűzoltóság helyszínre érkezéséig szervezi a tűz oltását, majd
- a tűzoltás vezetőjének segítséget nyújt a tűz mielőbbi felszámolása érdekében.
26. A természetvédelmi őr, ha a munkáltató ezzel megbízza, az őrzés során elvégezhető vagy az őrzéssel összefüggő egyéb feladatot is köteles ellátni.
27. A természetvédelmi őr a tevékenységéről szolgálati naplót vezet, ebben számot ad munkájáról, az intézkedéseiről, a kapott utasítások végrehajtásáról.
A naplót az események sorrendjében, folyamatosan kell vezetni. A végzett munkát, az intézkedéseket, az időpont megjelölésével, a helyszínen, olvasható írással és a folyószám folytatólagos feltüntetésével kell beírni.
A természetvédelmi őr, ha a működési területén a természetvédelem érdekeit sértő cselekményről tudomást szerez, ennek tényét és adatait köteles haladéktalanul megállapítani, és a szolgálati naplóba részletesen bejegyezni.
28. A munkáltató, illetőleg az őrt irányító dolgozó rendszeresen ellenőrzi a természetvédelmi őr tevékenységét és szolgálati naplóját. Ha az ellenőrzés során a szolgálat ellátása körében hiányosságot észlel, ezt rögzíti a természetvédelmi őr szolgálati naplójában és rendelkezik az észlelt hiányosság megszüntetéséről.
29. A természetvédelmi őrt rendészeti tevékenysége, szolgálati lőfegyverének használata és tárolása tekintetében az illetékes rendőrhatóság jogosult ellenőrizni.
IV. A szolgálati lőfegyver és a sörétes lőszer tartása, a szolgálati lőfegyver használata
30. A természetvédelmi őr köteles a lőfegyvertartási engedélyre, továbbá a lőfegyver és lőszer tartására, kezelésére, használatára és tárolására vonatkozó hatályos rendelkezéseket megtartani. A munkáltató köteles ezeket a rendelkezéseket a természetvédelmi őrnek írásban átadni.
31. A természetvédelmi őr lőfegyverének használatára csak rendkívüli helyzetben és kivételes esetben kerülhet sor. Szolgálata jogszerű teljesítése során a szolgálati lőfegyverét jogosult használni
a) előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után, az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására, ha a támadás másként nem hárítható el. A szolgálati lőfegyver használata nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét. A lövést lehetőleg a lábra, ha pedig a támadó kezében a támadásra távolról is felhasználható eszköz van, a kézre kell irányítani;
b) veszett állat irtása céljából;
c) a munkáltató és a vadászatra jogosult megállapodása alapján vaktölténnyel való vadriasztásra.
A vadriasztásra vonatkozó megállapodás egy példányát a természetvédelmi őrnek át kell adni, az őr azt a szolgálatának ellátása során köteles magánál tartani.
32. A szolgálati lőfegyver használatának okát, idejét és helyét, a felhasznált sörétes lőszer mennyiségét a természetvédelmi őr köteles beírni a szolgálati naplójába.
33. A szolgálati lőfegyvert nem lehet használni
- gyermek (14. életévét be nem töltött személy) és nyilvánvalóan terhes nő ellen;
- ha az olyan személy életét vagy testi épségét is veszélyezteti, akivel szemben nincs helye a lőfegyverhasználatnak.
34. A szolgálati lőfegyver használatáról - ha az személy ellen irányult - a természetvédelmi őr az illetékes rendőrhatóságnak, valamint a munkáltatónak haladéktalanul részletes írásbeli jelentést köteles tenni. A jelentés azokat az adatokat tartalmazza, amelyekből a szolgálati lőfegyver használatának körülményei, oka, mértéke és következményei megállapíthatók.
35. Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a természetvédelmi őr köteles a sérült elsősegélyben való részesítéséről és orvosi ellátásáról gondoskodni.
Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében haláleset történt, a természetvédelmi őr köteles a holttestet az illetékes szerv intézkedéséig a helyszínen, a helyszín megváltoztatása nélkül, őrizni vagy őriztetni, és a halálesetet a legközelebbi rendőrhatóságnak azonnal bejelenteni vagy bejelentetni.
36. Szolgálati lőfegyverként csak olyan sörétes lőfegyvert szabad használni, amely a biztonsági követelményeknek megfelel. A szolgálati lőfegyverhez a gyári előírásnál erősebb lőszert használni tilos.
37. A szolgálati lőfegyvert (sörétes lőszert) csak abban a lakásban szabad tárolni, ahol a fegyvertartási engedéllyel rendelkező személy állandóan lakik.
A szolgálati lőfegyvert a lakásban teljesen kiürítve - a billenő csövűeket mindig szétszedve - tokban helyezve, jól zárható szekrényben úgy kell tartani, hogy ahhoz illetéktelen hozzá ne férhessen.
A lőszert a szolgálati lőfegyvertől elkülönítve kell tárolni.
A szolgálati lőfegyver és a sörétes lőszer tárolásához szükséges szekrény biztosítása a munkáltató feladata.
38. A szolgálati lőfegyvert tisztítás előtt üríteni kell. A fegyvertisztítást csak olyan helyen szabad végezni, ahol a tisztítást végzőn kívül senki nem tartózkodik, és a lőfegyver véletlen elsülése más életét vagy testi épségét nem veszélyezteti.
39. Szolgálati lőfegyvert (sörétes lőszert) nyilvános helyen őrizetlenül hagyni vagy idegen személy őrizetére bízni tilos.
40. A szolgálati lőfegyver töltetlen állapotban - megtörve - bármelyik vállon, háton vagy karra akasztva viselhető. Töltve csak biztosítva, csőtorkolattal felfelé, vállon, a hordszíjat fogva vagy kézben tartva hordható. A töltött és biztosítatlan lőfegyvert csőtorkolattal felfelé, két kézbe fogva kell tartani.
41. Szeszes italtól befolyásolt állapotban tilos a szolgálati lőfegyvert viselni és használni.
42. Városban, lakott területen, nyilvános helyen és járművön a szolgálati lőfegyvert csak ürítve és tokban szabad viselni.
43. A lőfegyvertartási engedélyt az illetékes rendőrhatóság visszavonja, ha a természetvédelmi őr
a) foglalkoztatása megszűnik;
b) nem felel meg a lőfegyver tartására vonatkozó személyi feltételeknek;
c) a szolgálati lőfegyver és a sörétes lőszer tartására, használatára és tárolására vonatkozó szabályokat nem tartja meg.
V. Záró rendelkezések
44. A természetvédelmi őr szolgálata ellátása során köteles egyenruhát és szolgálati jelvényt viselni, a szolgálati igazolványát és szolgálati naplóját magánál tartani.
45. A természetvédelmi őr a szolgálati jelvényét az egyenruhára erősítve, a jobb felső zseben viseli.
46. A természetvédelmi őr a szolgálati jelvényét szolgálaton kívül nem viselheti.
1. számú függelék
ORSZÁGOS KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HIVATAL
Igazolás a természetvédelmi őrök számára előírt vizsga letételéről
2. számú függelék
Nyilvántartás a természetvédelmi őrök szolgálati szabályzata alapján esküt tett személyekről
3. számú függelék
Igazolás a természetvédelmi őr esküjének letételéről
4. számú függelék
A természetvédelmi őr szolgálati jelvénye
A jelvény leírása:
A természetvédelmi őr szolgálati jelvénye 50x60 mm nagyságú, álló ovális alakú, fehér alapszínű, zománcozott fémjelvény, amelyet 0,2 mm széles aranyszínű szegély keretez. A jelvény alsó felében a Magyar Népköztársaság színes, 20 mm átmérőjű címere, felső felében pedig a természetvédelem 30 mm átmérőjű, 0,2 mm széles aranyszínű szegéllyel körbefogott jelvénye látható. A természetvédelem jelvénye: fehér színű repülő nemeskócsag, kör alakú égszínkék mezőben. A szolgálati jelvény alsó felében az állami címert "TERMÉSZETVÉDELMI ŐR" felirat fogja körül. A felirat betűi aranyszínűek és 4 mm magasak.
A szolgálati jelvény - hátoldalán - sorszámozott.
A jelvény rajza:
5. számú függelék
Természetvédelmi őr szolgálati igazolványa
A természetvédelmi őr szolgálati igazolványa 70x110 mm nagyságú, égszínkék műanyag borítólapba kötött, tizennyolc számozott oldalt tartalmaz. (Az 1. és a 18. oldalak a borítólap belső oldalai.)
Az igazolvány borítólapja:
A borítólapon felül - középen - a Magyar Népköztársaság 20 mm átmérőjű címere látható, alul - két sorban - "TERMÉSZETVÉDELMI ŐR SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNYA" felirat olvasható. Az állami címer és a felirat aranyszínű. A felirat betűi 7 mm magasak. A címer középpontja a borítólap felső élétől 30, a felirat alsó sora a borítólap alsó élétől 15 mm-re helyezkedik el. A felirat két sora között a sorköz 5 mm.
A borítólap belső oldala (1. oldal)
Az igazolvány tulajdonosának
saját kezű aláírása
Érvényes visszavonásig!
Az igazolvány 2. oldala (a munkáltató tölti ki)
Igazolvány száma:
Név:
Születési helye:
Születési ideje (év, hó, nap):
Anyja neve:
Lakóhelye (város, község, utca, hsz.):
Személyi száma:
Munkáltatója:
Beosztása:
Szolgálatba lépésének napja:
Szolgálati jelvényének sorszáma:
Budapest, 19........ év ..................................... hó ............ nap
P. H.
............................
munkáltató
Az igazolvány 3. és 4. oldala (az esküt kivevő tölti ki):
Igazolom, hogy az igazolvány tulajdonosa, mint természetvédelmi őr, a Btk. 137. § 1. pont c) alpontja alapján büntetőjogi védelem szempontjából hivatalos személy. Az 1982. évi 4. törvényerejű rendelet 16. §-ában foglaltak alapján egyenruha és szolgálati lőfegyver viselésére és használatára jogosult. A 8/1982. (III. 15.) MT rendelet 27. §-ában foglaltak értelmében jogosult
a) a természetvédelmi értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt igazoltatni és a védett természeti területről eltávolítani;
b) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természetvédelmi érték van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és kísérőjét igazoltatni;
c) azt a személyt, aki személyazonosságát, továbbá a nála levő vagy a feltartóztatott járművön található természetvédelmi érték megszerzésének jogosságát nem igazolja, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni;
d) az általa észlelt vagy tudomására jutott - a természetvédelem érdekeit sértő - cselekmény miatt a gyanúsított ellen a feljelentést (bejelentést) megtenni;
e) a károsító cselekmény elkövetését tetten ért személytől a jogellenesen szerzett természetvédelmi értéket és az elkövetéshez használt eszközöket elvenni, s azokat a legközelebbi rendőri szervnek, természetvédelmi hatóságnak átadni;
f) azt a személyt, aki védett természeti területen a védelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat: szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott helyen közlekedik, engedély nélkül tüzet rak, helyszíni bírsággal sújtani.
.................................., 19........ év .................... hó .......... nap
P. H.
............................
munkáltató
Az igazolvány 5-9. lapjai
A lapok felső részén "Hivatalos bejegyzések" felirat olvasható.
E lapok a munkáltató bejegyzéseire szolgálnak. Az igazolvány kiadásakor itt kell rögzíteni a természetvédelmi őr működési területét. E lapokon kell feltüntetni az igazolvány kiadását követően a 2. oldalon rögzített adatokban bekövetkezett változásokat is.
Az igazolvány 10-18. lapjai
A lapok felső részén "A szolgálati lőfegyver adatai" felirat olvasható. E lapok az illetékes rendőrhatóság bejegyzéseire szolgálnak.
6. számú függelék
A természetvédelmi őr és az őrt irányító dolgozó egyenruhája, az egyenruha viselésének szabályai
I. A természetvédelmi őr egyenruhájának leírása:
1. A társasági öltözet mogyoróbarna, a szolgálati öltözet olajzöld színű anyagból, az előírt forma szerint készül.
2. Az egyenruha az alábbi ruházati cikkekből áll:
| # | Mennyiség | Megnevezés | Kihordási idő (hónap) |
|---|---|---|---|
| a) | 1 | télikabát | 36 |
| b) | 1 | esőkabát | 36 |
| c) | 1 | társasági öltöny (zakó, pantalló, ill. szoknya) | 36 |
| d) | 1 | szolgálati öltöny (lemberdzsek, nadrág) | 24 |
| e) | 1 | téli sapka | 48 |
| f) | 1 | nyári sapka | 24 |
| g) | 1 | kalap | 36 |
| h) | 1 | társasági ing, ill. blúz | 12 |
| i) | 3 | szolgálati ing, ill. blúz | 12 |
| j) | 2 | nyakkendő | 24 |
| k) | 1 | téli nadrágbetét | 24 |
| l) | 1 | kötött gyapjú mellény | 36 |
| m) | 3 | nyári zokni | 12 |
| n) | 2 | téli zokni | 12 |
| o) | 1 | kesztyű | 24 |
| p) | 1 | sál | 24 |
| r) | 1 | barna színű bakancs | 36 |
| s) | 1 | barna színű félcipő | 24 |
| t) | 1 | derékszíj | 36 |
II. Az egyenruha viselésének szabályai
1. Az egyenruhát a következők szerint kell viselni:
a) A társasági öltözet társasági öltönyből, társasági ingből, nyakkendőből, barna színű félcipőből és kalapból áll.
Az időjárástól függően a társasági öltözethez télikabát, illetőleg esőkabát, sál és kesztyű is viselhető. Meleg időben a nyakkendő, illetőleg a kalap viselete nem kötelező.
b) A szolgálati öltözet szolgálati öltönyből, szolgálati ingből, nyakkendőből, barna színű bakancsból, derékszíjból, továbbá téli vagy nyári sapkából áll.
A szolgálati öltözethez barna színű félcipő vagy fekete színű csizma, továbbá szükség esetén gumicsizma is viselhető.
Az időjárástól függően a szolgálati öltözethez télikabát, illetőleg esőkabát, mellény, továbbá sál és kesztyű is viselhető.
Meleg időben a szolgálati öltözet lemberdzsek, nyakkendő, illetőleg sapka nélkül is viselhető.
2. Egyenruhában nem szabad olyan munkát végezni, amely a ruha erős szennyeződéséhez vezetne. Ilyen esetben munkaruhát kell használni.
3. Az egyenruházati cikkek tisztításáról, kifogástalan állapotban tartásáról, valamint azok javításáról a viselésre jogosult köteles gondoskodni.
4. Az egyenruházati cikkek a kihordási idő lejártával térítés nélkül, a munkaviszonynak, illetőleg a jogosultságnak a kihordási idő lejárta előtti megszűnése esetén pedig - időarányos térítés ellenében - a viselésre jogosult tulajdonába kerülnek.
5. A katonai szolgálatra bevonult, továbbá a nyugállományba vagy más munkakörbe helyezett dolgozóknál a térítéssel kapcsolatos rendelkezések alkalmazásától a munkáltatói jogokat gyakorló méltányosságból eltekinthet.
6. Az egyenruházati cikkek a kihordási idő leteltéig a munkáltató tulajdonában vannak. Ha azok a viselésre jogosultnak felróható okból a kihordási idő letelte előtt használhatatlanná válnak, értékük kihordási idő hátralevő részével arányos hányadát a viselésre jogosult köteles megtéríteni. Az egyenruha szándékos rongálása fegyelmi vétség.
7. Az egyenruha viselésének szabályait a viselésére jogosulttal ismertetni kell.
7. számú függelék
Természetvédelmi őri szolgálati napló
A szolgálati napló sorszámozott lapokból álló, a munkáltató által hitelesített jegyzettömb.
8. számú függelék
A Szabályzat 21. d) pontjában meghatározott jogsértő cselekmények feljelentésére (bejelentésére) szolgál. A feljelentési (bejelentési) lap három példányban töltendő ki.
A feljelentési lap
- 1. számú példánya a szabálysértési hatóságnak,
- 2. számú példánya az eljáró természetvédelmi őr munkáltatójának
küldendő meg,
- 3. számú példánya az eljáró természetvédelmi őrnél marad.
A bejelentési lap
- 1. és 2. számú példánya az eljáró természetvédelmi őr munkáltatójának küldendő meg,
- 3. számú példánya az eljáró természetvédelmi őrnél marad.
Feljelentési (bejelentési) lap
Sorszám: ...........................
A természetvédelem érdekeit sértő cselekmény (esemény) bejelentése.
1. A cselekmény elkövetőjének személyi adatai:
Név:
Születési hely:
Születési ideje (év, hó, nap):
Anyja neve:
Lakóhelye (város, község, utca hsz.):
Személyi száma:
Munkahelyének megnevezése és címe:
Foglalkozása (beosztása):
Havi jövedelme:
Családi körülményei:
2. A cselekmény elkövetésének (az esemény bekövetkezésének) időpontja: ...........év ................... hó ............ nap ............ óra.
3. Az elkövetés (esemény) helye: ...................................... (város, község) határa ................... dűlő, erdőrészlet stb.
4. A cselekmény (esemény) leírása:
5. Az elkövetőtől lefoglalva (egység, mennyiség megnevezése):
6 A tanúk személyi adatai:
Név: foglalkozás:
lakhely:
Név: foglalkozás:
lakhely:
.................................., 19........ év .................... hó .......... nap
P. H.
................................................
(természetvédelmi őr)
A fenti cselekmény elkövetését elismerem.
.................................., 19........ év .................... hó .......... nap
.................................................
(elkövető aláírása)
2. számú melléklet az 1/1983. (V. 12.) OKTH rendelkezéshez
A Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat Működési Szabályzata
A természet értékeinek megőrzése az egész társadalom érdeke. A természetvédelmi célok csak a társadalom hatékony közreműködésével valósíthatók meg. Alapvető fontosságú, hogy a természetvédelem törekvéseit az állampolgárok megismerjék és tevékenyen vegyenek részt azok megvalósításában. A társadalmi részvétel formái között fontos szerephez jut a Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: TTSZ).
A TTSZ célja
1. A TTSZ célja, hogy
- összefogja azokat az állampolgárokat, akik a természetvédelmi célok megvalósításában készek a természetvédelmi feladatokat ellátó állami szervek számára segítséget nyújtani;
- szervezett formában, társadalmi úton segítse elő a természetvédelmi értékek megóvását és a védett természeti területek őrzését, gondozását.
A TTSZ tagjai
2. A TTSZ tagja lehet minden büntetlen előéletű, nagykorú magyar állampolgár, aki a TTSZ célkitűzéseivel egyetért, annak Működési Szabályzatát elfogadja és a TTSZ tagjai számára előírt tanfolyamot sikeresen elvégezte.
3. A TTSZ tagját szolgálati igazolvány és jelvény illeti meg. (A szolgálati igazolvány leírását az 1. számú, a jelvény leírását a 2. számú függelék tartalmazza.)
4. A TTSZ tagja feladatait ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkában látja el.
A TTSZ tagjának jogai és kötelességei
5. A TTSZ tagja köteles
- elsajátítani a szolgálat ellátásához szükséges tudnivalókat;
- szolgálatának ellátása során a védett természeti területet látogatók figyelmét felhívni a természetvédelem szabályainak megtartására, számukra útbaigazítást, felvilágosítást adni;
- a természetvédelmi értékek károsodásának bekövetkezését - lehetőség szerint - megakadályozni, azok pusztulását a természetvédelmi hatóságoknak bejelenteni;
- a védett természeti területek őrzésében, gondozásában rendszeresen közreműködni.
6. A TTSZ tagja szolgálatának ellátása során - a 8/1982. (III. 15.) MT rendelet 27. §-ának, a), b) és d) pontjai, valamint 29. §-ának értelmében - jogosult
- a természetvédelmi értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt igazoltatni;
- azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természetvédelmi érték van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és kísérőjét igazoltatni;
- az általa észlelt vagy tudomására jutott, a természetvédelem érdekeit sértő cselekmény miatt a gyanúsított ellen a feljelentést (bejelentést) megtenni;
- a védett természeti területről a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető magatartást tanúsító (pl. szemetelő), vagy a védett természetvédelmi értékeket veszélyeztető vagy károsító személyeket eltávolítani.
A TTSZ szervezete
7. A TTSZ tagjai védett természeti területek szerint szervezett csoportokban (továbbiakban: helyi csoport) látják el feladataikat.
8. A helyi csoportot az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (a továbbiakban: OKTH) védett természeti terület szerint illetékes felügyelőségének, illetőleg nemzeti park igazgatóságának (a továbbiakban együtt: területi szerv) igazgatója szervezi és irányítja. (A megyék szerint illetékes területi szervek felsorolását a 3. számú függelék tartalmazza.)
9. A TTSZ országos irányítását az OKTH látja el. Ennek során meghatározza a helyi csoportba való felvétel és a helyi csoportból történő kizárás irányelveit.
10. A helyi csoportba az állampolgárokat állami szervek és társadalmi szervezetek javaslata, vagy egyéni jelentkezés alapján veszik fel.
A szolgálat ellátása
11. A TTSZ tagjai a szolgálatot két fős csoportban látják el. A csoport egyik tagja természetvédelmi őr is lehet.
12. A TTSZ tagja szolgálatának ellátása során köteles szolgálati igazolványát magánál tartani és jelvényét viselni.
13. A TTSZ tagjai a szolgálatot - a helyi csoportot irányító területi szerv igazgatójának útmutatása alapján - a helyi csoport tagjai közül a területi szerv igazgatója által megbízott csoportvezető beosztása szerint látják el.
A TTSZ tagjainak elismerése
14. Az OKTH elnöke a TTSZ kiemelkedő munkát végző tagjait - a területi szervek igazgatóinak javaslata alapján - évente a Környezetvédelmi Világnap alkalmával elismerésben részesíti.
1. számú függelék
Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal
.................................................................. Felügyelőségének,
.................................................................................................
Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója
A Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat tagjának igazolványa
A Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat tagjának szolgálati igazolványa 110x70 mm nagyságú, fekvő alakú, sötétkék műanyag borítólapba kötött, két számozott oldalt tartalmaz. (A két számozott oldal a borítólap belső oldalai.)
Az igazolvány borítólapja:
A borítólapon középen "TÁRSADALMI TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLAT" felirat olvasható. A felirat betűi aranyszínűek és 7 mm magasak.
Az igazolvány 1. oldala:
Igazolvány száma:
Név:
Állandó lakhelye:
Fénykép
az igazolvány tulajdonosának
helye
saját kezű aláírása
Személyi száma:
Munkahelye:
Az igazolvány 2. oldala:
Igazolom, hogy ezen igazolvány tulajdonosa a Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat tagja. Jogosult a 8/1982. (III. 15.) MT rendelet 27. §-ának a), b) és d) pontja, valamint 29. §-a alapján a természetvédelmi értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt igazoltatni és a védett természeti területről eltávolítani; azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természetvédelmi érték van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és kísérőjét igazoltatni; az általa észlelt, vagy tudomására jutott - a természetvédelem érdekeit sértő - cselekmény miatt a gyanúsított ellen a feljelentést (bejelentést) megtenni.
.................................., 19........ év .................... hó .......... nap
P. H.
............................
igazgató
2. számú függelék
A társadalmi természetvédelmi őr szolgálati jelvénye
A jelvény leírása:
A társadalmi természetvédelmi őr szolgálati jelvénye 30x40 mm nagyságú, álló ovális alakú, zöld alapszínű zománcozott fémjelvény, amelyet 0,5 mm széles aranyszínű szegély keretez. A jelvény alapszínét képező zöld mezőben fehér színű - 20x32 mm nagyságú - feltartott kéz látható, melynek tenyér részében a természetvédelem 16 mm átmérőjű jelvénye helyezkedik el. A természetvédelmi jelvényt 0,2 mm széles arany színű szegély keretezi. A kezet - a jelvény alsó 2/3 részében - "TÁRSADALMI TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLAT" felirat fogja körül. A felirat betűi aranyszínűek és 2 mm magasak.
A természetvédelem jelvénye: fehér színű repülő nemeskócsag, kör alakú égszínkék mezőben.
A jelvény rajza:
3. számú függelék
Az OKTH megyék szerint illetékes területi szervei
|
Budapesti Felügyelőség, Budapest Észak-magyarországi Felügyelőség, Miskolc Észak-alföldi Felügyelőség, Debrecen Dél-alföldi Felügyelőség, Szeged Észak-dunántúli Felügyelőség, Győr Közép-dunántúli Felügyelőség, Veszprém Dél-dunántúli Felügyelőség, Pécs Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Debrecen Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Eger Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Kecskemét |
Budapest főváros, Pest megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár megye Szolnok megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Győr-Sopron megye Komárom megye Vas megye Fejér megye Veszprém megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye |
88/1990. (IV. 30.) MT rendelet
88/1990. (IV. 30.) MT rendelet
egyes jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről
1. § A Minisztertanács
…
c) az illetékes miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetőinek javaslatára hatályon kívül helyezi az e rendelet 3. számú mellékletében felsorolt miniszteri rendeleteket és államtitkári rendelkezéseket.
2. § Ez a rendelet 1990. május 1. napján lép hatályba; a felsorolt rendeletek, határozatok és rendelkezések - ha a mellékletek más időpontot nem jelölnek meg - e rendelet hatálybalépésének napján módosulnak, illetőleg vesztik hatályukat.
…
3. számú melléklet a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelethez
…
A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter rendeletei
…
A védett természeti területek őrzéséről szóló 1/1983. (V. 12.) OKTH rendelkezés 2. §-a és 2. számú melléklete.