Néhány szó a természetvédelemről

A magyarországi természetvédelem felosztható az állami és a társadalmi szervezetek által végzett munkára. Mint már előzőekben említettük, a kis létszámú állami apparátus megsegítésére a zöld szervezetek jelentős feladatokat vesznek át az állami intézményektől. Ilyen például a környezeti nevelésben, területkezelésben, gondozásban, erdei iskolai programokban, élővilág-védelmi feladatokban való közreműködés. De ide tartozik az őrzés-védelemben történő részvétel is.

A természetvédelemmel foglalkozó szakmai területi szervek a nemzeti park igazgatóságok. Elnevezésüket a működési területükön található nemzeti parkokról kapták. Azonban nem szabad összetéveszteni: a nemzeti park védett terület, a nemzeti park igazgatóság pedig egy állami szerv!

A nemzeti park igazgatóságok állami természetvédelmi őrszolgálatot működtetnek az országos jelentőségű természeti területek és értékek megóvása érdekében. A helyi jelentőségű természeti területek és értékek károsításának megakadályozása céljából az önkormányzatoknak is lehetőségük van önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot fenntartani vagy önkormányzati természetvédelmi őrt alkalmazni.

A természetvédelmi őrök igazoltatásra feljogosított hivatalos, hatósági jogkörökkel felruházott személyek. A köznyelvben ők a zöld rendőrök. Róluk bővebben az ikonra kattintva olvashatnak.

A természetben rajtuk kívül még találkozhatunk további hivatalos és közfeladatot ellátó személyekkel és polgári őrökkel. Ezek az erdészeti felügyelő, az erdész, erdőőr, vadászati felügyelő, a hivatásos vadász, mezőőr, a halászati őr és a hegyőr. A természet állami és társadalmi őrzéséről az Országos Természetőr Egyesület honlapján olvashatunk bővebben, a polgári segítők és a természetőrzés oldalakon.

NÉHÁNY SZÓ A TERMÉSZETVÉDELMI TÖRVÉNYRŐL

Néhány lényegi gondolatot kiemelve szeretnénk tájékoztatást adni a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényről.

1. § E törvény célja:
a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, ...
b) ... a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése.

A törvény hatálya
3. § (1) A törvény hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, ...
5. § (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. ...

Fentiekből látszik, hogy a törvény hatálya kiterjed az ország teljes területére, hiszen természeti érték bárhol előfordulhat, nemcsak természeti területeken. A felelősségi kör is meghatározott, mert mindenkire nézve hatályos, legyen az természetes személy vagy jogi személyiségű szervezet.

A törvény kiemelkedő jelentősége abban áll a korábbi törvényekhez képest, hogy bevezeti a természeti értékek és természeti területek általános védelmét. Ebbe a kategóriába tartozik a tájvédelem, a vadon élő élővilág, a természeti területek, az élőhelyek, a földtani természeti értékek köre.

A természeti területek és értékek kiemelt oltalma, vagyis a hagyományos (szűkebb értelemben vett) természetvédelem a védetté nyilvánításon alapul.

22. § Kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes

1. vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket;
2. régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat;
3. természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket;
4. növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat;
5. élőállat gyűjteményeket;
6. földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat;
7. védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit;
8. felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét;
9. álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat;
10. tipikus és ritka talajszelvényeket;
11. természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket.

23. § (1) Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre.
(2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek ... minősülnek.
(5) Ha védett természeti érték, terület védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, a természeti értéket, területet vagy annak egy részét fokozottan védetté kell nyilvánítani.

24. § (1) Természeti területet ... és más ... védelemre érdemes földterületet
a) országos jelentőségű terület esetén a miniszter
b) helyi jelentőségű terület esetén rendeletben a települési - Budapesten a fővárosi - önkormányzat nyilvánít védetté.

28. § (1) A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet:
a) nemzeti park,
b) tájvédelmi körzet,
c) természetvédelmi terület,
d) természeti emlék.

Jelenleg Magyarországon 10 nemzeti park létesült. Ezek alfabetikus sorrendben a következők:
- Aggteleki NP,
- Balaton-felvidéki NP,
- Bükki NP,
- Duna-Dráva NP,
- Duna-Ipoly NP,
- Fertő-Hanság NP,
- Hortobágyi NP,
- Kiskunsági NP,
- Körös-Maros NP,
- Őrségi NP.
Összterületük 2015. december 31-én 480697,9 ha volt.

A tájvédelmi körzetek száma 39 db, 336874,9 ha, míg a természetvédelmi területek száma 170 db, 31083,1 ha, országos jelentőségű természeti emlék 88 db, 120,9 ha összterülettel. A helyi jelentőségű természetvédelmi területek száma 1772 db, összterületük 41,5 ha.

Nem szabad említés nélkül hagynunk a három nemzetközi elismerést kapott Európa Diplomás természetvédelmi területünket sem. Az egyik a már említett Ipolytarnóci Ősmaradványok TT, a másik kettő a Szénások fokozottan védett területe és a Tihanyi félsziget.

A VÉDETT TERÜLETEK LÁTOGATHATÓSÁGA

A védett természeti területeket látogathatóság szempontjából három kategóriába sorolják. Nyilvánvalóan valamennyi emberi tevékenység zavarólag hat az ott élő élőlényekre. Ennek károsító hatását mérséklendő vezették be a szigorításokat és jelöltek ki kisebb területeket a védett területekből, ahol a tájegységre jellemző élő és élettelen sajátosság összevontan megtalálható. Így az emberi zavarás csak kis pontban jelentkezik.

Az ilyen területek az un. szabadon látogatható kategóriába esnek. Talán jó példa erre a Kiskunsági NP területén lévő Bugacpuszta, vagy a Hortobágyi NP egyes részei, melyeket a képen látható C-zóna feliratú táblával jelölnek: "Bemutató terület, belépőkártyával látogatható."

Az ilyen látogatóterületeken a népi élet, népművészet és hagyományok bemutatása céljából kiállításokat is létrehoznak. Ez a tevékenység a nemzeti park igazgatóságok egyik tevékenységi körébe is beletartozik.

A következő kategória a korlátozottan látogatható terület. Itt élővilág-védelmi okokból korlátozhatják a látogatók számát, a látogatás időtartamát vagy időszakát, vagy magát a látogatható területet. Természetesen ezeket a korlátozásokat kombinált indokokkal is bevezethetik. Ilyen lehet például a vizes élőhelyeken a költési időszak, amikor a madarak fokozottan érzékenyek a zavarásra. Elhagyhatják a fészket, esetleg végleg feladhatják a költőhelyet. A képen látható B-zóna tábla felirata: "Csak vezetővel, vagy a kijelölt tanösvényeken látogatható."

A legszigorúbb korlátozást az A-zóna jelenti. Itt a látogatást teljes mértékben megtiltják. A belépést csak a személyzetnek, esetlegesen kutatóknak engedélyezik.

A képen látható tábla a Kiskunsági NP területén található. Felirata: "Bioszféra rezervátum magterülete. Gazdasági hasznosítástól és egyéb emberi beavatkozástól mentesített terület. NEM LÁTOGATHATÓ!"

A bioszféra rezervátumok nemzetközileg kiemelkedő tudományos értékű területek, melyeket csak kutatás céljaira lehet használni. A rezervátumon belüli magterületek fokozottan védettek.

Megemlítendők még a Natura 2000 területek, melyek nemzetközi jelentőségű területek, melyeket madárvédelmi vagy természet-megőrzési céllal hoztak létre. Ezeken a területeken korlátozott mértékben emberi tevékenység végezhető, de tekintettel kell lenni az ott élő veszélyeztetett növény- és állatvilág egyedeire, élőhelyére. Hazánkban a Natura 2000-es területek döntő többsége eleve védett természeti területre esik.

Az erdők területén, a védett és fokozottan védett természeti területeken való tartózkodás, sportolás, gyűjtés szabályait a JÁTÉKSZABÁLYOK fejezetben ismertetjük.