A POLGÁRI TERMÉSZETŐRÖK MUNKÁJÁNAK BEMUTATÁSA
A polgári természetőri jogintézmény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatálybalépésével kezdődött. A hivatásos természetvédelem kis létszáma miatt az állami szervek nagymértékben támaszkodnak a civil mozgalmak aktivistáinak munkájára. Ez az igény vezetett oda, hogy a természetvédelmi törvény 65-66. paragrafusai is elismerik a társadalmi szervezeteknek és magánszemélyeknek a természet védelme érdekében kifejtett elkötelezettségüket és lehetőséget biztosítanak számukra a törvényes fellépésre is.
Ez alapján a természeti területek és értékek jogellenes károsítása, veszélyeztetése esetén a természet védelme érdekében a természetvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni, és állami szervektől, önkormányzatoktól a megfelelő és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy a védett természeti érték, terület károsítója, veszélyeztetője ellen pert indítani. Az állampolgárok a természetvédelmi igazgatóságok, önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét pedig polgári természetőrként segíthetik.
A polgári természetőrök – a polgárőrökhöz hasonlóan – jogszabályokban biztosított jogosítványaikkal felléphetnek a szabálysértőkkel szemben. De amíg a polgárőrök leginkább a lakott településeken fejtik ki tevékenységüket, a polgári természetőrök a védett természeti területek, értékek őrzés-védelmi feladataiban működnek közre. Szolgálatellátásuk ideje alatt a BTK. kiemelt jogvédelmet biztosít számukra.
A polgári természetőri tevékenység jogszabályi háttere
A polgári természetőrök jogosultságait a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 66. § /2/ bekezdése, tevékenységük feltételeit, feladataik ellátásának alapvető szabályait pedig a polgári természetőrökről szóló 33/1997. (XI.20.) KTM rendelet állapítja meg.
Ki lehet polgári természetőr?
Polgári természetőr az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki - közép- vagy felsőfokú szakirányú szakképesítéssel vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, és a polgári természetőri ismeretekből vizsgát tett, vagy - középiskolai végzettséggel és alap- vagy középfokú nem szakirányú szakképesítéssel vagy alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítéssel rendelkezik, és polgári természetőri ismeretekből sikeres vizsgát tett. Továbbá két éven belül természetvédelmi szabálysértés miatt elmarasztalásban nem részesült, természetvédelmi bírsággal nem sújtották.
Szakirányú végzettségnek felel meg a mezőgazdasági, geológiai, kertészeti, erdészeti, vízügyi, vízgazdálkodási technikusi képesítés, vagy szakközépiskolai végzettség. OKJ szerint: környezet- és természetvédelmi szakmunkás, környezetvédelmi (szak)technikus, környezetvédelmi szakelőadó, természetvédelmi technikus szakmai vizsga. Egyetemi, vagy főiskolai szintű alapképzésben, illetve szakirányú továbbképzésben szerzett biológiai, erdészeti, földrajzi, geológiai, kertészeti, környezetvédelmi, mezőgazdasági, ökológiai, természetvédelmi, vadgazdálkodási, vízügyi, vízgazdálkodási szakterületen szerzett szakképesítés, illetve szakképzettség.
Fentiekből is kitűnik, hogy a polgári természetőrök döntő többsége magasan képzett. A létszám kétharmada, háromnegyede diplomás. Értenie kell az élővilág összefüggéseit, az ökológia alapjait, az állat- és növénytant. Járatosnak kell lennie a jogszabályokban is, hiszen tevékenysége érinti ezt a szakterületet is. Végül tisztában kell lennie a szolgálati területének helyi sajátosságaival, élővilágával, geológiájával, vízrajzával, éghajlatával, ökológiájával, az ott élő népcsoport kultúrájával, műemlékeivel, néprajzával, ipartörténetével, mezőgazdasági kultúrájával is, melyek a vizsga anyagát is képezik.
A sikeres vizsga után a polgári természetőrök a nemzeti park igazgatósággal kötött írásbeli megállapodás alapján végzik tevékenységüket az igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának kijelölt tagja irányításával, az igazgatóság által szervezett csoportokban. A több igazgatóság illetékességi területén vagy országos szinten működő polgári természetőrök, csoportok tevékenységét a minisztérium kijelölt munkatársa koordinálja, az igazgatóságok polgári természetőrök irányítására kijelölt őrszolgálati vezetőinek bevonásával.
A polgári természetőrök közül többen már nem csak önállóan, magánszemélyként, hanem polgárőr egyesületekbe belépve szervezettebb és hatékonyabb körülmények között tudják ellátni természetvédő feladataikat. De a polgárőrök közül is számosan végzik el a polgári természetőr tanfolyamot, így kettős képesítéssel szolgálják a természet védelmét.
A polgári természetőrök önkéntes, díjazás nélküli munkája– a teljesség igénye nélkül – az alábbiakban mutatható be.
Őrszolgálati munka
Tagadhatatlan, hogy a polgári természetőri feladatok leglátványosabb része az őrszolgálati munka. A polgári természetőrök jogszabályban biztosított jogai és feladatai:
Önálló szolgálat esetén:
- Törvényi jogosítványai a tájékoztatás, figyelmeztetés és távozásra felszólítás, valamint a védett területekre történő belépés.
- Önálló szolgálatban a természetvédelem érdekeit sértő cselekmény észlelése esetén – tulajdon elleni szabálysértésnél és bűncselekménynél – az elkövető visszatartása a hivatalos személy megérkezéséig. Esetleg testi erő alkalmazásával is.
- Jogellenes helyzet vagy cselekmény észlelése esetén adatgyűjtés, személyleírás, tárgyleírás, helyszín leírás, káresemény leírás készítése, a védett természeti érték vagy terület veszélyeztetettsége vagy károsodása észlelésekor az igazgatóság vagy a természetvédelmi őrszolgálat haladéktalan értesítése.
Természetvédelmi őrrel közös szolgálat esetén:
- természetvédelmi őr utasításainak megfelelően feladat végrehajtás.
- Az intézkedő természetvédelmi őr személyi biztosítása az intézkedéstaktikai előírásoknak megfelelően.
- Hatósági tanúként részvétel az eljárásban.
A polgári természetőr a természet védelmére irányuló önálló, jogszerű intézkedése során közfeladatot ellátó személynek, természetvédelmi őrrel közös szolgálat esetén pedig a hivatalos személy támogatójának kijáró jogvédelemben részesül.
Azonban vitathatatlan tény, hogy a polgári természetőr udvarias, kulturált fellépésével több eredményt tud elérni, mint „keménykedéssel”. Ezért a polgári természetőr „fegyvere” a higgadt érvelés, meggyőzés.
A polgári természetőr szolgálat-teljesítésének módjai:
- figyelőszolgálat: az őrzendő területrész megfigyelés alatt tartása úgy, hogy illetéktelen személyek az ott tartózkodást nem fedezhetik fel;
- őrző szolgálat: a figyelőszolgálat sajátos változata, amelynek célja meghatározott élőhely őrzése a veszélyeztetett időszakban;
- mozgó őrszolgálat: meghatározott területen való mozgás a terület őrzése, megfigyelése céljából;
- felügyeleti szolgálat: nagyobb csoportos összejövetelek, rendezvények esetén szükséges olyan szolgálat, amelynek célja a rendezvénnyel érintett területen és annak környékén a természeti értékek megóvása;
- tűzvédelmi szolgálat: célja az adott terület tűz elleni védelme a kritikus időszakokban;
- további szolgálati módok természetvédelmi őrrel.
Az a), b), c), d) és e) pont alatti szolgálat ellátható természetvédelmi őrrel, vagy önálló szolgálat keretében egyes, páros, vagy csoportszolgálattal. A természetvédelmi őrrel történő közös szolgálat-teljesítési módokat [f) pont] és a közreműködés formáját az irányító természetvédelmi őr határozza meg.
Terepi munka
A polgári természetőrök kevésbé látványos, de nagyon hasznos feladatai közé tartoznak az őrszolgálaton kívüli terepi munkák is, melyek lehetnek megfigyelések (monitoring), élővilág-védelmi vagy élőhely-kezelési tevékenységek.
A polgári természetőr egyik feladata a szolgálati területén megtalálható állat és növényfajok életének figyelemmel kísérése. Ennek egyik módja az élőhely-megfigyelés. Ahhoz, hogy érdemben meg tudjuk védeni a védett és fokozottan védett növényeket, állatokat, veszélyeztetett fajokat, ismernünk kell azok élőhelyét és a populáció felmérésével annak változásait is. Ezekben nagy károkat tudnak okozni a betelepített, nem őshonos élőlények, vagy a gondatlan emberi tevékenységek. Éppen ezért az élőhelyek degradációjának megakadályozása megkívánja azok folyamatos figyelemmel kísérését.
A nem szándékos károkozáshoz tartozik a kirándulók mértéktelen virágszedési hajlama, amely több virágfaj kipusztulását is okozta a frekventáltabb kirándulóhelyeken. A gyűjtési szenvedélyen felül további problémát jelent a megélhetési bűnözés is, amikor szándékosan hatalmas területeken tarolják le a virágokat eladási szándékkal, vagy a technikai sportok által okozott természetkárosítások. Sokan úgy vélik, hogy a természetben, fittyet hányva a törvényi előírásokra, korlátok nélkül kitombolhatják magukat. Ezek tipikusan azok az emberek, akiket csak a saját szórakozásuk érdekel, annak ellenére, hogy a védett természeti területek az ott élő növény- és állatvilág élőhelye. A társadalmi gondolkodásban még nem tudatosult, hogy a természetben az ember csak vendég! Az egyik erkölcsi elvárás embertársainkkal szemben pedig a vendéglátók tisztelete! Ez a természetben tartózkodás során feledésbe merül.
Az élővilágot kedvezően vagy kedvezőtlenül érő hatásokról a polgári természetőrök a megfigyeléseiket továbbítják az igazgatóság illetékesei felé. A károsító hatások csökkentése érdekében közreműködnek a területen érdekelt valamennyi féllel.
Az élővilág-védelmi feladatok közé sorolható a fokozottan védett növények élőhelyeinek bekerítése, békamentés a közutak közelében, madárodúk, műfészkek, madáretetők kihelyezése is.
Az élőhely-kezelési munkák során egy védett terület invazív vagy elszaporodott növényeinek eltávolítása a cél, mely során biztosítani lehet egy értékesebb növény vagy növénytársulás fennmaradását, területfoglalását.
Szakmapolitikai munka, természetvédelmi programokban való részvétel
A polgári természetőrök közül sokan a természetvédelem stratégiai kérdéseinek megvitatásában is részt vesznek. Ehhez biztosít megfelelő fórumot az évente megrendezésre kerülő Zöld Civil Országos Találkozó, mely változó helyszínekkel lehetőséget ad a vendéglátók bemutatkozására, a terület környezet- és természetvédelmi sikereinek és gondjainak megismeréséhez is.
A szekcióüléseken témakörönként vitatják meg a legégetőbb környezet- és természetvédelmi problémákat és fogalmaznak meg ajánlásokat, követeléseket a törvényhozók felé.
Az aktivisták megközelítően ötven szakmai bizottságban, kuratóriumokban képviselik a természetvédelem érdekeit, köztük a kormány tanácsadó testületeként működő Országos Környezetvédelmi Tanácsban, az Országos Vízgazdálkodási Tanácsban, a Nemzeti Környezetvédelmi Program alprogramjaiban, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsában, a legkülönbözőbb stratégiai programokban (pld. erdő, klíma). Legtöbb vitát kiváltó témák az erdők kérdése, a környezeti elemek helyzete (levegő, talaj, víz, zaj, stb.), a hulladékok okozta gond, az állatvédelem, a vegyianyagok esete, a génmanipuláció, a jogérvényesítés köre, és még sorolhatnánk.
Környezeti nevelés, felvilágosító tevékenység
A jövő nemzedék környezettudatos szemléletének kialakítása fontos feladat. A civil szervezetekkel karöltve gyerekek számára vetélkedőkkel, versenyekkel, valamint szakvezetések során élményszerűen előadott tájismertetőkkel, a növényi és állati élet apró érdekességeivel, összefüggéseivel fel lehet kelteni a gyerekek érdeklődését a természet iránt.
Amennyiben a gyerekek megértik a természet összefüggéseit, hajlandókká válnak annak ösztönös megvédésére is. Sok civil szervezet rendez a nyári szünidőben erdei iskolákat, ahol mindezen ismereteket megtanulhatják a gyerekek.
De nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek körében is szükséges a környezettudatos szemlélet kialakítása. Őket már inkább a felvilágosítás eszközeivel és ésszerű érveléssel lehet megnyerni a természetvédelem ügyének. Az emberek döntő többsége az ismeretek hiánya miatt, nem rossz szándékkal vezérelve árt az élővilágnak. Az ő felvilágosításuk szintén a polgári természetőrök feladatai közé is tartozik. Sajnos a tudatos törvényszegőkkel szemben ez a fellépés hatástalan, de nem marad következmények nélkül.
Aki elhivatottságot érez az önkéntes polgári természetőri tevékenység iránt, érdeklődjön a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságnál. Az alkalmasság elbírálása hosszabb időt vehet igénybe, mert a jogszabályi előírásokon túl ajánlott a jelentkezőnek előbb bekapcsolódnia a helyi csoport munkájába.
Ha a hozzáállása, szakmai hozzáértése, munkája a próbaidőszak alatt megfelelő volt, a jelentkezési lap kitöltésével és a választott szolgálati terület állami természetőrének ajánlásával bekerülhet a jelöltek táborába. Ezt követően a tanulási időszak következik, mely magába foglalja az általános természetvédelem, a jogszabályismeretek és helyi ismeretek témaköreit, amiből - egy konzultációt követően - vizsgabizottság előtt kell számot adnia tudásáról. Sikeres vizsga esetén megállapodást köt vele az igazgatóság és ellátja sorszámozott jelvénnyel és igazolvánnyal.